Július 20-tól nem lesz használható a „diabetikus”, „cukorbetegek is fogyaszthatják” és a narancssárga kör jelölés az élelmiszereken, ugyanis a cukorbetegek számára készített élelmiszerek ily módon történő megkülönböztetése megtévesztő lehet.
A folyamatos, szigorú kontrollt igénylő étrendet követők számára félrevezető lehet a piktogram, hisz úgy értelmezhetik, hogy korlátlanul fogyaszthatják a narancssárga körrel jelölt termékeket. A cukorbetegek étrendjének ideális összetétele hasonló a teljes népesség számára javasolt étrenddel – állítják az ismert és elismert nemzetközi szakmai szervezetek. Minden betegnek ismernie kell(ene) a táplálkozási szükségleteit, éppen ezért fontos, hogy a cukorbetegek különösképpen tisztában legyenek az élelmiszerek összetételével.
Az új szabályozásról
A diabetikus élelmiszer kategóriát megszüntető EU rendelet 2013. július 20-án lépett hatályba, és három év „türelmi időt” adott a „diabetikus” élelmiszerek gyártóinak, forgalmazóinak arra, hogy felkészüljenek és átálljanak egy új szisztémára. A jogszabályt 2016. július 20-tól kötelező alkalmazni, ám az eddig az időpontig becsomagolt/piacra helyezett élelmiszerek a készletek kimerülésig (a szavatossági idő lejártáig) forgalmazhatók.
A fogyasztókat az élelmiszereken lévő cukortartalommal és a többi tápanyagtartalommal (pl. szénhidráttartalommal) kapcsolatos tájékoztatás, a tápértékjelölés is segít a tájékozódásban; 2016. december 13-ától kötelező az élelmiszereken tápértékjelölést feltüntetni, melyek alapesetben az alábbiak: energiatartalom, zsírtartalom, ebből telített zsírsav, szénhidrátok, ebből cukrok, fehérje, só.
Az élelmiszerekkel kapcsolatos tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló Európai Uniós rendelet lehetőséget ad az élelmiszerek cukortartalmával és az egyéb tápanyag tartalmakkal kapcsolatos kommunikációra, melyek pl. a következők lehetnek: alacsony cukortartalmú, cukormentes, hozzáadott cukrot nem tartalmaz, csökkentett (tápanyag neve, pl. szénhidrát) tartalom.
Mit kell tudni a cukorbetegeknek – hogyan kell számolni?
Nem vitás, hogy diabetes mellitus (cukorbetegség) népbetegségnek tekinthető. Bár hazánkban központi regiszter hiányában pontos számadatokkal nem rendelkezünk, általánosan elfogadott becslés szerint hazánkban az ismert cukorbetegség gyakorisága 6,0 – 7,0 %-ra tehető, azaz kb. hatszázezer-hétszázezer honfitársunk szenved ismert módon cukorbetegségben. E betegek döntő (90 %-ot meghaladó arányú) többségének felnőttkori, 2-es típusú cukorbetegsége van.
A cukorbetegség kezelésének három alapvető pillére van, legfontosabb eleme a diéta és a fizikai aktivitás melyekhez adaptálják a különböző gyógyszeres kezeléseket (tabletta, inzulin). A cukorbetegek diétájának összeállítását alapvetően egyéni adottságok, így például a testsúly, életkor, társbetegségek is befolyásolják – mondja dr. Putz Zsuzsanna, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Belgyógyászati Klinikájának diabetológusa. A cukorbetegek étrendje alig különbözik az egészségeseknek ajánlott, kiegyensúlyozott étrendtől. Fontos táplálkozási ajánlás, hogy az energiát adó tápanyagok (fehérje, zsír, szénhidrát) megfelelő arányban legyenek jelen a napi táplálékban, ami annyit jelent, hogy a táplálékkal bevitt energia 15-20 %-a fehérjéből, 30 %-a zsírból, 50-55 %-a szénhidrátból kell, hogy származzék. A cukorbetegeknél legnagyobb figyelmet igénylő tápanyag, a szénhidrát. Az étrend célja, hogy segítsen a vércukorszintet megfelelő értéken tartani, ehhez pedig bizonyos időközönként meghatározott szénhidrát mennyiségeket kell elfogyasztani. Ez gyakorlatban annyit jelent, hogy a cukorbetegeknek naponta 5-6 alkalommal kell étkezniük, vagyis a három főétkezés mellé két-három kisétkezést (tízórai, uzsonna, esetleg utóvacsora) is be kell iktatniuk. A cukorbetegeknek nem szükséges külön főzni, csupán annyi a teendő, hogy számolják a szénhidrátokat. A szénhidrátokat eleinte tápanyag táblázat segítségével számolhatjuk ki, gyakran használt élelmiszerek értékei hamar megjegyezhetőek. A számolás mellett fontos a nyersanyagok lemérése is, amelyhez célszerű beszerezni egy „grammos” mérleget. Általában napi ötszöri étkezést javaslunk, nagyjából 3 óránkénti időpontokban, a következőkben leírt szénhidrát mennyiségekkel: 7 óra 25-30 g, 10 óra 15-20 g, 13 óra 40-50 g, 16 óra 15-20 g, 19 óra 30-40 g. Az étkezések összetételét illetőleg főétkezéseknél zömében lassú, kis részben gyorsan felszívódó szénhidrát fogyasztását, a tízórainál fele-fele arányban lassú és gyors szénhidrát fogyasztását, az uzsonnában csak gyors szénhidrát fogyasztását szoktuk javasolni.
Fontos hangsúlyozni, ha egy termék „diabetikus” megjelölésű, még egyáltalán nem következik az, hogy szénhidrátmentes. Diabetikus termékek (sütemények, csokoládék, desszertek, stb.) esetén édesítésre különböző anyagokat használnak (szorbit, fruktóz, xilit). Jellemzőjük, hogy szénhidrátot és energiát tartalmaznak, bár kisebb mértékben, mint a cukor, de emelik a vércukorszintet, van inzulinigényük, így a napi szénhidrát mennyiségbe be kell számítani. Tehát ha egy termék diabetikus jelzéssel volt ellátva nem azt jelentette, hogy a cukorbeteg korlátlanul fogyaszthatja. Sőt a „light” felirat sem jelent cukormentességet, mindig javasolt a tápanyagtartalom ellenőrzése.
Forrás: OGYÉI
 |
 |
 |
 |
 |