Te tudod, mit szedsz be?

Itt is legalább annyira számít az apró betűs rész, mint a banki kölcsönszerződésnél! Néhány konkrét példával szeretnék segítséget nyújtani abban, mikre érdemes odafigyelni.

Kalcium- és magnéziumháború – Ne csak a hatóanyagokat figyeld, hanem a vegyületek formáját is!

Ha egy étrend-kiegészítő kalciumot tartalmaz, akkor ez gyakran kalcium-karbonátként van jelen, ami a legkevésbé hasznosuló és legolcsóbb formája az ásványi anyagnak. Léteznek azonban sokkal hatékonyabban felszívódó kalcium vegyületek is, mint a kalcium-foszfát, -laktát, -citrát stb. Ez a legutóbbi például öt-tízszer hatékonyabban szívódik fel, mint olcsóbb testvére. Ugyanez a helyzet a magnéziummal is, amely általában magnézium-oxid formában van jelen az étrend-kiegészítőkben, aminek csupán 4%-a szívódik fel, szemben a magnézium-citráttal, melynek rendkívül magas, 90%-os a biológiai hasznosulása.

C-vitamin és segédanyagai – Foglalkozz a felszívódást segítő hatóanyagokkal is!

Bár a C-vitamint nehéz túladagolni, mégis a megadózisú használata helyett érdemesebb lenne olyan formulákat választani, melyekben az aszkorbinsavon kívül egyéb, a hasznosulást, felszívódást segítő hatóanyagok is találhatók. Például csipkebogyó-, acerola-kivonat és bioflavonoidok hozzáadásával máris egy jóval értékesebb C-vitamin-forráshoz jutunk, tehát ne hagyjuk, hogy a „számháború” elvonja a figyelmünket a minőségi segédanyagokról!

Omega-3 – Mi a lényeg?

Napjaink egyik legdivatosabb étrend-kiegészítője az omega-3 zsírsav. Ezt többnyire halolajból állítják elő, de a végtermék valódi omega-3-tartalma (EPA és DHA zsírsavak formájában) eltérő lehet. (Az EPA, DHA, ALA az omega-3-zsírsavak családjába tartoznak.) Pont emiatt ne a halolaj mennyiségét vizsgáljuk az adott termék dobozán, hanem hogy pontosan mennyi EPA, DHA zsírsavat tartalmaz.

Hatóanyag 1 adagban vagy 1 kapszulában? – Nem mindegy!

Régi bevált trükk, hogy az étrend-kiegészítők címkéin a hatóanyag-mennyiséget nem kapszulánként, hanem adagonként tüntetik fel, és – jó esetben – valahol külön említést tesznek arról, hány kapszula tesz ki egy „adagot”. Ha összehasonlítunk két terméket a hatóanyag-mennyiség szempontjából, akkor ezt feltétlenül vegyük figyelembe!

A fehérje olyan, mint az autó – van Trabant és van Ferrari

Biológiai hasznosulás szempontjából utolsó helyen állnak a növényi fehérjék, őket követi a kazein, majd a marhafehérje, a tojás és végül az élen álló tejsavó készítmények. Ez utóbbiak között is óriási eltéréseket találunk: a magasabb tejcukor- és zsírtartalommal rendelkező sima tejsavó koncentrátumok a legolcsóbbak, ezt követik a lényegesen jobb hasznosulást biztosító, ráadásul laktózérzékenyek, cukorbetegek és fogyókúrázók által is bátran fogyasztható tejsavó izolátumok. A fehérjék legmagasabb szintjén a hidrolizátumok állnak, amelyeknél a fehérjéket alkotó peptideket további részekre, alkotókra bontják a gyártás során, így még könnyebben emészthetőkké válnak. Egyébként az egészen pici babáknak szánt tápszerek is hidrolizált fehérjéket tartalmaznak pont könnyű felszívódási tulajdonságaik és a kevésbé allergizáló hatásuk miatt.

Ne feledkezz meg az adalékokról, segédanyagokról sem!

Szintetikus adalékanyag például a talkum (szilícium-dioxid származék), a butil-hidroxi-toulol, a hidroxi-propil-metil-cellulóz, a polivinil-pirrolidon, az aceszulfám K, az aszpartám, és még sorolhatnánk. Ezek némelyike hashajtó hatású lehet, vagy allergiás reakciókat is kiválthat. Szükségtelen telített zsírsavakat (például sztearinsavat) vagy éppen színezőanyagokat – indigókármin, vas-oxid (E 172), kinolinsárga (E 104) – juttatni a szervezetünkbe egy étrend-kiegészítő készítménnyel. Egyes vitamin tabletták különböző cukrokat, laktózt, mannitot vagy szacharózt is tartalmaznak, melyek szintén kellemetlen panaszokat (pl. hasmenést) okozhatnak az arra érzékenyeknél. Javasolt olyan készítmények fogyasztása, amelyek kizárólag természetes eredetű összetevőket tartalmaznak, beleértve a nem hatóanyagokat is. Továbbá nem árt, ha cukor-, laktóz és gluténmentes a termék.

Forrás: Sportdiéta blog / Panhellen