Számos tévhit, félreértés, városi legenda kering a margarinokról, pedig egyáltalán nem rosszak, csak jobban meg kell őket ismerni!
1. Nem igaz, hogy egészségtelen
A margarint alkotó növényi olajok (szemben az állati eredetű zsiradékokkal) telítetlen zsírsavakban gazdagok, amelyek segítenek megőrizni a szív és az érrendszer egészségét.
2. Nem igaz, hogy tele van transzzsírral
A margarinok nem tartalmaznak részlegesen hidrogénezett olajokat, így transzzsírsav-tartalmuk elenyésző, még a 2013-ban megalkotott jogszabályban meghatározott, szigorú hazai határértéket sem éri el. A margarinok szilárdságát és kenhetőségét pálmaolaj hozzáadásával érik el.
3. Nem igaz, hogy vegyi úton készül
Egyszerűen hűtéssel és keveréssel elegyítik a növényi olajokat, a vizet és az egyéb összetevőket.
4. Nem igaz, hogy műanyag
Hétköznapi növényi olajokból és vízből készül, hűtés közbeni keveréssel.
5. Nem igaz, hogy a diétába nem fér bele
A kenhető élelmiszerekkel bevitt energia mennyisége szerény mértékű, az ajánlott napi kalória-bevitelünk kevesebb, mint 5%-a, ráadásul széles a választék az alacsonyabb zsírtartalmú, light margarinokból, illetve kaphatók laktózmentes változatok is.
„A margarinok kiemelten pozitív szerepet tölthetnek be a táplálkozásban, alapanyagai a legújabb táplálkozási ajánlásokhoz illeszkednek, a gyártási folyamat pedig a lehető legegyszerűbb fizikai műveleteket jelenti, és lényegében a vajköpüléssel analóg tevékenység” – hívta fel a figyelmet Dr. Somogyi László, élelmiszeripari mérnök, egyetemi docens. „Az emberi szervezetnek a mindennapi táplálkozás során szüksége van zsírokra, ám az egészségünk szempontjából rendkívül fontos, hogy milyen zsiradékot fogyasztunk. A legfrissebb tudományos eredmények is igazolják, hogy szívünk és érrendszerünk egészsége érdekében a növényi zsiradékokat kell előnyben részesítenünk az állati eredetűekkel szemben” – húzta alá Prof. Dr. Császár Albert lipidológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, osztályvezető főorvos. Hozzátette: „két harvardi vizsgálat során közel 130 ezer ember mintegy három évtizeden át nyomon követett táplálkozási és egészségi adatait elemezték. Ezekben a kutatásokban azt mutatták ki, hogy a telített zsírok telítetlenekkel való helyettesítése együtt jár a szív-és érrendszeri megbetegedések jelentősen alacsonyabb kockázatával.”
„A margarinok fő összetevői a növényi olajok és zsírok, így nemcsak finomak, hanem tartalmazzák azokat a létfontosságú zsírsavakat is, amelyeket a szervezet nem képes magától előállítani” – emelte ki Őri Ágnes, az Unilever táplálkozási szakértője. Például a Flora margarin készítéséhez felhasznált jó minőségű repce- és lenolaj természetes módon tartalmazza ezeket az omega-3 zsírsavakat, a napraforgóolaj pedig kimagasló E-vitamin és omega-6 zsírsav tartalma miatt hasznos alapanyaga a margaringyártásnak. Az értékes összetevők a gyártás folyamán is megmaradnak, hiszen a gyártás alapvetően az összetevők hűtés közbeni keverését jelenti. „A kenhető állagot a szobahőmérsékleten is szilárd pálmazsír hozzáadásával érjük el, nincs tehát szükség az olajok hidrogénezésére, keményítésére. Így az összes forgalomba hozott margarin transzzsírsav-tartalma alatta van az EMMI rendeletben meghatározott határértéknek (2 g transzzsírsav/100g zsírtartalom).
A növényi olajok részleges hidrogénezésekor is keletkező ún. transzzsírok bizonyítottan kedvezőtlen hatással vannak a vér koleszterinszintjére. Magyarországon ugyanakkor szerencsére nem kell aggódnunk a készételek, édességek vagy margarinok transzzsírsav-tartalma miatt, hiszen egy 2013-as, Európában is párját ritkítóan szigorú rendelet gondoskodik arról, hogy csak biztonságos, alacsony transzzsír-tartalmú élelmiszereket lehessen forgalomba hozni hazánkban.
Kevésbé közismert, hogy a zsírok természetes módon is tartalmaznak transzzsírsavakat, azokat teljesen kiiktatni a normál, vegyes táplálkozásból lehetetlen, mivel nagyon sokféle élelmiszerben előfordulnak, többek közt a húsokban és tejtermékekben. Még a hidegen sajtolt olívaolaj is tartalmaz nyomokban transzzsírt.
Forrás: Noguchi
 |
 |
 |
 |
 |