Egy ideális világban nincs szükség címkére az élelmiszereken. Sőt, a legjobb ételek most is címke nélküliek, mint például a gyümölcsök, a zöldségek, illetve a csirkemell a kedvenc hentesünknél.
Ezért érdemes körültekintően vásárolni, és mindig alaposan átnézni az összetevők listáját. Attól, hogy egy étel diétás, light, laktóz- vagy gluténmentes megjelölést kap, még lehet, hogy egy tucat egészségtelen hozzávalót tartalmaz. Ne ragadj le az első pár összetevőnél, mert a többi még tartogathat meglepetést számodra. Most megtudhatod, hogy a táplálkozási szakértők szerint melyik az a négy dolog, aminek elkerülése leginkább segít minket az egészséges választásban.
Hozzáadott cukor
Abban a táplálkozási szakértők egyöntetűen egyetértenek, hogy az agyoncukrozott termékeket a legjobb messzire kerülni. Az élelmiszerekben viszont előszeretettel használják, mert finom ízt és hosszabb eltarthatóságot ad, illetve a zsírt is helyettesíti. Bár az egyértelmű, hogy a csokoládéban, a sütikben és az üdítőkben megtalálható, nem biztos, hogy tudatában vagyunk annak, hogy a spagetti szósz, a ketchup, a fehérjeszelet és a szeletelt csirkemell sonka is tartalmaz cukrot.
A túlzott cukorfogyasztás, az elhízás mellett, a cukor- és a szívbetegség kockázatát is jelentősen növeli. Ennek ellenére minden tízedik ember napi kalóriabevitelének körülbelül 25%-át a cukor teszi ki. Sajnos még nincs egyértelmű álláspont arról, hogy mennyi cukorfogyasztás az, ami még nem károsítja az egészségünket. Feltehetően egy átlagos nő napi kalóriabeviteléből maximum 100 kcal származhatna cukorból, míg egy átlagos férfié 150 kalóriánál nem lehetne több. Sajnos a címkéken nem igazán egyértelmű, hogy mennyi cukrot is tartalmaz valójában egy-egy termék. A grammban feltűntetett cukorérték ugyanis a természetes cukrokat is magába foglalja. Idén új FDA szabályozás lép majd életbe, ami jelentősen megkönnyíti majd az eligazodást. Addig is, olvasd el alaposan az összetevőket, hiszen a kukoricaszirup, a méz, a fruktóz, a maltóz, a dextróz, a nádcukor és a szacharóz mind azt jelentik, hogy az adott termék cukrot tartalmaz.
Transzzsírok
A transzzsírok mostanában gyakran szerepelnek a cikkekben, és nem véletlenül. A hidrogénezett növényi olajok, azaz a transzzsírok a legrosszabb zsiradékok, amit csak fogyaszthatunk, mivel növelik az LDL (azaz a rossz) koleszterin szintjét, és csökkentik a HDL (azaz a jó) koleszterinét. Ezáltal jelentősen növelik a szívbetegségek és az agyvérzés esélyét, de a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásáért is okolhatóak. A legtöbb gyártó a kutatások hatására kivonta a transzzsírokat a termékeiből, de sajnos még így is sok előrecsomagolt készétel és pékáru tartalmazza. Napi ajánlott mennyiségének a dietetikusok egyértelműen a nullát határozták meg. A gyártók is gyakran 0 g-mal jelzik az értékét, ám a termék valójában mégis tartalmaz egy kisebb mennyiséget. Emiatt érdemes az összetevőket is elolvasni, és ha hidrogénezett növényi olajat találunk, hagyjuk a boltok polcain az adott terméket.
Telített zsírsavak
A transzzsírokkal ellentétben valamennyi telített zsírsavra szüksége van szervezetünknek, de figyeljünk rá, hogy ennek a fogyasztását se vigyük túlzásba. Sajnos ez esetben a táplálkozási szakértők sem segítenek nekünk, mivel jelentősen eltérő állásponton vannak: egyesek szerint nyugodtan fogyaszthatjuk őket, mert igazságtalanul lettek bűnösként kikiáltva, míg mások azt tanácsolják, hogy fogyasszunk belőle minél kevesebbet. A telített zsírsavakat célszerű mono-, illetve politelítetlen zsírokra cserélni, mert ezek kimutatottan jó hatással vannak az egészségre, csökkenti a koleszterinszintet, és a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának esélyét is.
Nátrium
A túl sok nátriumbevitel magas vérnyomáshoz vezet, amely növeli a szív- és érrendszeri betegségek, a stroke és a veseelégtelenség kockázatát. Sajnos azok sem kerülik el a veszélyt, akik nem szeretik a sós ropogtatnivalókat, nátriumbevitelünk 70%-a feldolgozott élelmiszerekből áll. A dietetikusok szerint napi bevitelünk maximum 2,300 mg nátrium legyen, amely egy kanálnyi sónak felel meg. Az élelmiszerek címkéjén figyeljük a megadott nátriumtartalmat, de ne feledkezzünk meg az elfogyasztott adag mennyiségéről sem. Egy levesen például az áll, hogy napi nátriumbevitelünk 33%-át tartalmazza, ami valljuk be, nem hangzik olyan rémesen, a probléma azonban az, hogy a csomagolás valójában két adagot tartalmaz.
Fotó: 123RF
 |
 |
 |
 |
 |