A kiegyensúlyozott táplálkozás elengedhetetlen részét képezik az étkezési zsírok, amelyek egyik széles körben elterjedt forrása a margarin.
A margarint sokszor – ok nélkül – hátrányosan különböztetik meg a vajtól, pedig fontos leszögezni, hogy a mai margarinok a praktikus felhasználhatóságon túl a megfelelő módon és mennyiségben fogyasztva számos kedvező élettani hatással vannak szervezetünkre: segíthetik az ajánlott határon belül tartani a koleszterinszintet és szolgálják a zsírban oldódó vitaminok természetes felszívódását. Héder Éva dietetikus segítségével áttekintjük, hogy mit is érdemes tudni a mai margarinokról.
Margarint először 1869-ben készítettek III. Napóleon francia császár felhívására, aki a haditengerészet élelmezésére egy olcsó, a vajat helyettesítő, ám kevésbé avasodó zsiradék előállítását rendelte meg. A pályázatot Hippolyte Mège-Mouriès (francia kémikus, gyógyszerész) nyerte meg „margarin” nevű termékével, amit eleinte marhafaggyúból és tejből készített. A végterméket a margarinsavról margarinnak nevezte el (a görög „margaron” szó jelentése „gyöngyház”, ami a margarinsav színére utal).
A margarin ipari előállítása 1872-ben kezdődött; a termék ekkor került kereskedelmi forgalomba. A margarinokban rejlő széleskörű felhasználási lehetőségek felfedezése és a gyártók tisztán növényi alapanyagra történő áttérése viszont csak az 1950-es években gyorsult fel.
A margaringyártás rengeteget fejlődött az elmúlt évtizedekben, így napjainkra a vezető gyártók az előállítás során táplálkozás-élettani szempontból kedvező növényi alapanyagokat használnak és az elérhető legkorszerűbb gyártási technológiákat alkalmazzák. Az üzemekből kikerülő minőségi margarinok manapság nemhogy nem károsak az egészségre, de kifejezetten előnyösek is lehetnek.
Mivel az előállítás igen hasonló, a vaj és a margarin közötti különbség elsősorban a felhasznált zsiradék fajtájától függ. Ha például kizárólag állati tejzsír felhasználásával készül a keverék, abból vaj lesz, ha pedig növényi zsírokat és olajokat használnak fel az előállítás során, akkor margarinról beszélünk. Ennek megfelelően a legtöbb sütő-, illetve kenőmargarin glutén-, laktóz- és szójamentes, de – mivel ez márkától, illetve azon belüli változattól is függ – erről mindig érdemes meggyőződni a címkék segítségével.
A jó minőségű margarinok előállításához leginkább repce-, napraforgó- és lenmagolajat használnak fel, amik természetes módon E-vitamint is tartalmaznak. Ezeknek az olajoknak magas a telítetlen zsírsav-tartalmuk, így – egyebek mellett – esszenciális omega-3 zsírsavakat is tartalmaznak, amelyek számos kedvező élettani hatással rendelkeznek. A megfelelő mértékben, a kiegyensúlyozott és változatos étrend, valamint az egészséges életmód részeként fogyasztott omega-3 zsírsavak többek között hozzájárulhatnak az érfalak megvastagodásának megelőzéséhez, illetve javíthatják azok tónusát. A Vénusz kenőmargarinok életmód portfóliójában a Vénusz Omega 3&6 kenőmargarin kedvező arányban tartalmaz omega-3 és omega-6 zsírsavakat, így hozzájárul az egészséges táplálkozás kialakításához. A Vénusz Immuno kenőmargarin D-vitamin tartalmának köszönhetően pedig hozzájárul a csontok és a fogak egészségéhez, valamint segíti az immunrendszer normál működését. Továbbá a növényi koleszterineknek köszönhetően a Vénusz Cardio kenőmargarin rendszeres fogyasztásával 7-10 %-al csökkentheti a koleszterinszintet akár 2-3 hét alatt: a kedvező hatás napi 1,5-3 g növényi szterol, azaz 3-4 adag (30-40 g ) margarin fogyasztásával érhető el.
Az élettani hatásokon túl a margarinok számos praktikus tulajdonsággal és sokrétű felhasználási lehetőséggel is rendelkeznek, így mára táplálkozásunk szerves részévé váltak; ételeink ízének és élvezeti értékének javítását szolgálják. Ráadásul, a Vénusz portfóliójában a vajas variánsokat leszámítva minden kenő- és sütőmargarin laktózmentes, így a család minden tagja együtt fogyaszthatja a kedvenc süteményeket és szendvicseket.
Forrás: Well PR
 |
 |
 |
 |
 |