A szakaszos böjtre épülő diéta az elmúlt években tett szert népszerűségre. Lényege, hogy vannak benne böjtnapok, amikor a szokásos napi kalóriabevitel negyedére, vagy annál is kevesebbre csökken, az éhezős napok között pedig elvileg bármit lehet enni. A legelterjedtebb gyakorlatok napi 16 órás böjtöt vagy heti két napos koplalást foglalnak magukban.
Az ilyen rövid böjtök hatását számos kutatás, több oldalról is vizsgálta már. A vallási okokból böjtölők között végzett felmérések szerint a rendszeres koplalás növelheti az élettartamot, míg rákbetegek vizsgálata során arra jöttek rá, hogy a kalóriamegvonás megelőzheti a rákot és segíthet a gyógyulásban is. Nemrégiben az MIT kutatói arra keresték a választ, hogyan hat a böjt a bélrendszerre, és érdekes felfedezésre jutottak. A kor előrehaladtával az emésztőszervek őssejtjei egyre nehezebben regenerálódnak. Ezek a sejtek felelnek az új sejtek termelődéséért, így gyengülésük kihat az egész szervrendszerre, és ezáltal lassabban halad a felépülés a különböző betegségekből.
A jó hír azonban, hogy egy 24 órás böjt visszafordíthatja ezeket a folyamatokat, és drámaian növeli az őssejtek megújulóképességét – legalábbis egerek esetében. A kalóriacsökkentés hatására ugyanis a sejtek glükóz helyett a zsírsavak lebontásába kezdenek, ez a váltás pedig stimulálóan hat az őssejtekre. A kutatásból kiderül, hogy bizonyos, böjtölést imitáló gyógyszerekkel is hasonló hatás érhető el, ez azoknak a pácienseknek lehet érdekes, akik valami miatt nem éhezhetnek. A böjt áldásos hatásai elsősorban a kemoterápiát kapó rákbetegek és az idősebb korosztály gyógyulásához járulhatnak hozzá.
De vajon árnyoldalak is társulnak a csodamódszernek tűnő eljáráshoz? Sajnos úgy tűnik, hogy igen. A Sao Paolói Egyetemen éppen ezeket vizsgálták, és úgy találták, hogy a rendszeres böjt komolyan felboríthatja az ember anyagcsere-folyamatait. A szintén rágcsálókkal végzett kísérletek alapján a szakaszos böjt károsíthatja a hasnyálmirigy működését, így beavatkozhat az inzulinszabályozásba és magában hordozhatja a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát. Arról nem szól a beszámoló, hogy pontosan milyen gyakran és mennyi ideig koplaltatták a kísérleti állatokat. Mindenesetre abban egyetértenek a tudósok, hogy mind a böjt hátrányait, mind az előnyeit illetően további kutatásokra van szükség, így talán az is kiderül, hogyan hat a koplalás a szervezet többi részére.
Fotó: 123RF
 |
 |
 |
 |
 |