Az ételintolerancia egyre gyakoribb probléma, amelyet sokan félreértenek.
Az ételintolerancia fogalma az utóbbi években egyre inkább terjed a köztudatban, de a vele kapcsolatos tévhitek és félreértések még mindig széles körben elterjedtek. Becslések szerint az európai lakosság 15-30 százaléka szenved ételintoleranciában , amely egyre növekvő problémát jelent. Tisztában kell lennünk a különbségekkel az ételallergia és az ételintolerancia között. Míg az ételallergia esetében az immunrendszer azonnali reakciót vált ki, tünetek, mint kiütés vagy légszomj jelentkeznek, addig az ételintolerancia tüneteit az emésztőrendszer okozza, ami gyulladásos folyamatokat hoz létre . Érdekes módon, ezek a panaszok gyakran csak órákkal a fogyasztás után jelentkeznek.
A leggyakoribb ételintoleranciák közé tartozik a laktóz, glutén, szénhidrát, alkohol, fruktóz és élesztő. Az ételintolerancia tünetei széles spektrumúak lehetnek: a haspuffadás, fejfájás, hasfájás és hasmenés gyakori jelei annak, hogy érdemes kivizsgálni a problémát.
A diagnozis során a kizárásos diéta a hagyományos módszer, amikor az okok feltárása érdekében elhagyjuk a gyakran fogyasztott élelmiszereket. A modern laboratóriumi vizsgálatok gyorsabb és pontosabb diagnózist kínálnak a vérminták alapján.
Ha ételintoleranciát diagnosztizálnak, az eliminációs diéta az egyetlen megoldás. Ez azt jelenti, hogy száműzni kell az adott élelmiszert az étrendből, mivel jelenleg nincs gyógymód. Az orvos segítségével lehetőség nyílik alternatív táplálékok megtalálására, ám tudni kell, hogy az érintett élelmiszer időszakos újrafogyasztása a tünetek visszatéréséhez vezethet.
 |
 |
 |
 |
 |