Kőkeményen edz a Trónok harca sztárja

Vannak, akik csak később kedvelik meg a futást, Natalie Dormer viszont már gyerekkorában is nagyon szerette ezt a mozgásformát. „Akkoriban még csak a suliban futottam, benne voltam az iskolai csapatban is, de nem a pályán teljesített körök jöttek be nekem már akkor sem, hanem a hosszútávfutás” – mondta egy korábbi interjúban a Guardiannek.

Natalie felnőttként sem gondolta meg magát, most is hosszabb távokat szeret inkább teljesíteni. Méghozzá tényleg elég hosszú távokat: 2014-ben futotta le első maratonját, tavaly pedig már a London Marathonon ő volt a leggyorsabb az induló hírességek közül – 3:51:21 alatt teljesítette a távot.

Elmondása szerint részben a zene motiválja, részben pedig az, hogy rászoruló gyerekeknek segít azzal a pénzzel, amit a futásával jótékony célra tud gyűjteni – és ez a fontosabb. Tavaly több mint 7000 dollárral sikerült hozzájárulnia ahhoz, hogy az általa választott szervezet még többet tehessen a jövőben a gyermekbántalmazás visszaszorításáért.

A Trónok harca Margaery-je azt mondja, a futásnak köszönhetően azt eszik, amit csak megkíván, ezért is nagyon hálás ennek a mozgásformának, de persze amiatt is, mert csodás helyeken kapcsolódhat ki. Dél-Nyugat Londonban él, és általában a Temze mellett fut, de amikor maratonra készül, akkor az aszfaltot sem mellőzheti, mert hát ezt is meg kell szoknia a testének, mire a startvonalhoz áll.

A futásban elmondása szerint csak az a kevésbé jó, hogy sok időt elvesz az amúgy is nagyon kevés szabadidejéből, a jó viszont, hogy kedvenc mozgásformája, meg egy kis jóga segítségével még jobban összehangolódik saját belső lényével, és még inkább önmaga lehet. „Szeretem a futás csendességét” – mondta, hozzátéve, hogy ilyenkor élvezi: nem kell mások bőrébe bújnia, mint amikor egy-egy forgatáson van, és egyetlen szót sem kell szólnia.

Aki sportol, azt viszont sajnos a sérülések sem kerülik el. A 35 éves Natalie-nak úgy 10 éve volt egy térdsérülése, ami után az orvos azt javasolta neki, hogy inkább ne fusson. Bár úgy érezte, ez nem opció, végül úgy döntött, ad egy kis időt a testének. Futás helyett három-négy éven át rendszeresen úszott és akupunktúrára járt, ami segített, és manapság már ismét boldogan rója a kilométereket.

Fotó: Runners World