Főoldal > MOZGÁS > Ismerd meg az olimpiai sportágakat – Asztalitenisz

Ismerd meg az olimpiai sportágakat – Asztalitenisz

asztaliteniszLondonolimpia
0

Írta: and

London, 2012.

Az asztalitenisz vagy más néven pingpong egy labdajáték, melyet kettő vagy négy játékos (egyéni, illetve páros verseny) játszik egymás ellen. A játékot a pingpongasztalon játsszák, melyet középen háló választ el. A játék az adogatással (szerva) indul, a kezdő játékosnak úgy kell a labdát megütnie az ütő ütőfelületével, hogy előbb a saját térfelén, majd az ellenfél térfelén is lepattanjon. Ha az adogatásnál a labda éri a hálót (necc), és úgy pattan az ellenfél területére, akkor meg kell ismételni a szervát. (A játék közben viszont már nem kell ezt a szabályt használni).

Az ellenfél feladata, hogy visszaüsse a labdát az adogató térfelére. A labdamenet addig tart, amíg az egyik versenyző pontot nem ér el, vagyis ha valamelyik játékos nem tudja visszaütni a labdát, a saját térfelére üti, vagy ütése után leesik az asztal mellé.

A szabályok

A meccs tizenegy nyert pontig tart. Amennyiben a tizenegy pontot úgy érik el, hogy a nyertes és a vesztes pontszáma közt nincs minimum két pont (például 11:10), akkor addig játsszák tovább a menetet, amíg a két pont különbség össze nem gyűlik. Az adogató személye, két-két pontonként mindig megváltozik: két elért pontig az egyik, majd két újabb pontig a másik versenyző adogat függetlenül attól, hogy ki nyerte a pontokat. A szerválónak a labdát a tenyerében tartva mindig az ellenfél által láthatóan kell tartania, és úgy elvégeznie az adogatást. A már feldobott labda játékba kerül, tehát az adogató pontot veszít, ha nem találja el azt az ütővel. Amennyiben a játékos játék közben szabad kezével az asztalhoz ér, szintén pontot veszít.

pingpong2.jpg ()Az ütő

Eleinte sima fa vagy parafa borítású ütőket használtak. Bár népszerű játéknak számított a pingpong, igazából mégsem hozott érdekes játékot. Ezekkel az ütőkkel nem lehetett a labdával nyesni, támadó játékot kezdeményezni. A játék unalmas, hosszú labdapattogtatásból állt.

A gumiütő – recés gumiborítást kapott a falap – 1926-tól terjedt el. Ez az ütő teljesen átalakította játék kimenetelét: kialakult a támadó és védekező játék, a meccsek izgalmasabbá váltak. Ennek ellenére előfordultak hosszú menetek az új ütő fajtával is.

1936-os világbajnokságon a román Paneth és a lengyel Erlich mérkőzésének első labdamenete 78 percig tartott, a román Marin és a francia Hagenauer mérkőzése pedig nyolc és fél órán át zajlott. Döbbenetes számok, ha belegondolunk, hogy egy focimeccs csak kilencven percig tart.

1952-ben a japán versenyzők az úgynevezett szivacsütővel jelentek meg. Sikerre is vitték az új ütőformát, mivel négy aranyérmet szereztek a világbajnokságon. Végül szintén a japánok találták fel a softütőt, melynek a lényege, hogy a befelé fordított gumilap és a fa közé szivacsréteget helyeztek el – manapság ez az ütő az egyeduralkodó.

 
Tudtad, hogy

–    az úgynevezett közvetlen adogatást, amikor az adogatónak először a saját térfelére kell ütni a labdát, mielőtt az átpattan az ellenfél térfelére, Magyarországon találták ki? Előtte közvetlenül az ellenfél térfelére kellett ütni a labdát, aminek nagy hátránya volt, hogy az adogató szinte biztosan nem nyerhetett pontot – a magasan pattanó labda miatt – az adogatásából.
–    a pingpong elnevezés az ütő az asztal és a labda találkozásakor kiadott hangutánzó szóból ered?
–    a Szovjetunióban Sztálin idején, 1930 és 1950 között betiltották, mert úgy gondolták, hogy káros a szemre?
–     régebben a top játékosok bizonyos krémek használatával gyorsabbá tették a labdák pörgését? Később a szabályokat megváltoztatták és így „lassabb” lett a játék.
–    a pingpong labda súlya körülbelül 2,7 gramm, anyaga celluloid?
–    a gyorspörgetést, az oldalpörgetést (hajlított síkú pörgetést), a fonákpörgetést, a visszapörgetést magyar pingpongozóknak köszönhetjük? A 70-es évek sikercsapata (Gergely Gábor, Jónyer István, Klampár Tibor) fejlesztették ki a mai pörgetések változatait.

Magyar kvalifikációk a londoni olimpiára:
Póta Georgina, Tóth Krisztina (a 2011. 12. 12-i állapot)

Magyar helyezések az olimpiákon:
Bátorfi Csilla, Urbán Edit    1988    8. hely    páros verseny
Klampár Tibor    1988    4. hely    egyéni
Bátorfi Csilla, Tóth Krisztina    2000    4. hely    páros verseny

A verseny helyszíne a 2012-es londoni olimpián:
ExCel London, a London City Airport közelében a kelet-londoni Royal Victória Dock

A versenyről információk a 2012-es londoni olimpián: http://www.london2012.com/table-tennis


További cikkeink a témában

Kövess Facebook-on!
X