E mozgások rendszeres gyakorlása hozzájárul az egészség megőrzéséhez, tökéletesíti az ember alapvető mozgáskészségét, fejleszti fizikai képességeit, és elősegíti az értelmi, erkölcsi és akarati tulajdonságok helyes kialakítását, alapja az iskolai testnevelésnek. Az atlétika elterjedtsége és színvonala meghatározza egy ország test- és sportkultúráját, épp ezért joggal tekinthető alapsportágnak. Az atlétika újkori történetében az USA evvel az élen […]
E mozgások rendszeres gyakorlása hozzájárul az egészség megőrzéséhez, tökéletesíti az ember alapvető mozgáskészségét, fejleszti fizikai képességeit, és elősegíti az értelmi, erkölcsi és akarati tulajdonságok helyes kialakítását, alapja az iskolai testnevelésnek. Az atlétika elterjedtsége és színvonala meghatározza egy ország test- és sportkultúráját, épp ezért joggal tekinthető alapsportágnak. Az atlétika újkori történetében az USA evvel az élen járt, köszönhetően az egyetemi sportoktatásnak.
Rövid atlétika-történelem
Az atlétika szó az ógörög athlon szóból származik, melynek jelentése díjért folyó harc. Már az ókori görög olimpiákon is a fő versenyszámok közé tartozott. Valószínűleg mindenkinek rémlik – ha máshonnan nem, a történelemkönyvekből – a görög képzőművészeti alkotásokban megjelenő diszkoszvető vagy gerelyhajító alakja. Krisztus előtt 776-ban megrendezett olimpián szerepelt az úgynevezett stadionfutás versenyszám – nagyjából 170-190 méter között volt a táv – melynek a megnyerése jelentette az olimpiai bajnokságot, ez volt a klasszikus győzelem.
Az atlétikai versenyek a XIX. században kerültek megint előtérbe, 1850-ben rendezték meg az első nyilvános atlétikai versenyt Oxfordban. Az újkori olimpiák megrendezésével pedig elindulhatott egy olyan folyamat, ami az atlétikai versenyszámokat az egyik legsikeresebb, legnézettebb versenyszámok közé emelhette. A mai olimpiákon a legfontosabb versenyszámok közé tartoznak: egész stadionnyi tömeg szurkol a kedvencüknek a száz méteres síkfutásban, a súlylökésben, vagy éppenséggel a maratoni befutónál.
Az atlétikai versenyszámok
Az atlétika a legtöbb versenyszámot magába foglaló sportág. Alapvetően öt csoportra oszthatóak az egyes szakágak. A futószámok, azokon belül a sprintek (100, 200, 400 méter), a középtávok (800, 1500 méter), a hosszútávok (5000, 10000 méter), a váltók (4×100, 4×400 méter), illetve a gátfutás (100, 110, 400 méter), akadályfutás (3000 méter) és a végén a maratoni futás (42,195 kilométer). A gyaloglószámok, 10 és 20 kilométer a hölgyeknek, 20 és 50 kilométer a férfiaknak. A dobószámok a súlylökés, gerelyhajítás, diszkoszvetés és a kalapácsvetés. Az ugrószámok a távolugrás, hármasugrás, magasugrás és rúdugrás. Legvégül az összetett versenyek, melyek a felsorolt versenyszámok kombinációja: a női hétpróba és a férfi tízpróba.
Tudtad, hogy…
– a futó sprintszámokban 2010 óta az első rossz start után kizárják a versenyzőt? Az ezt megelőző időszakban „csak” a második rontás történt kizárás.
– a futósávok vonalaira rálépni, vagy a szomszéd pályát érinteni tilos, ezek szintén kizárást jelentenek?
– a 100 és 200 méteres futóversenyben nagy szerepe van a szélmérésnek? Ha a mérő 2 méter/másodpercnél erősebb hátszelet mutat, akkor az elért idő nem hitelesíthető rekordként.
– valamennyi futószámnál, célba érésnél a felsőtestet figyelik a bírók, azaz csak a nyak és a csípő közötti rész számít – a fej, a kar, a láb, a lábfej egyáltalán nem?
– a gátfutóknál a gát magassága férfiaknál 1.07 méter magas, hölgyeknél 83 centiméter?
– az akadályfutás angol nevét “steeplechase” – toronyüldözés – onnan kapta, hogy az első akadályversenyeket két falu két temploma között rendezték?
– a távolugrásban használt ugrás esetén tilos szaltózni?
– a súlylökésben a súlygolyó súlya férfiak esetében 7.2 kiló, hölgyeknél csak 4?
– diszkosznak a súlya két kiló és 22 centiméter az átmérője? A diszkoszt egy 2.5 méteres sugarú körből kell eldobni?
– az 1948-as londoni játékokon, az amerikai Guinn Smith volt az utolsó rúdugró, aki bambuszrúddal ugrott és aranyérmet nyert?
– az amerikai Ray Ewry tíz aranyérmet nyert 1900 és 1908 között? Mindezt tette úgy, hogy gyerekkorában tolószékbe kényszerült gyermekbénulás betegség miatt, azonban felépült.
– a maratoni versenyszámmal, az ókori görög katona, Pheidippides-nek állítanak emléket, aki Matahonból Athénba futva vitte a győzelmi hírt i.e. 490-ben?
Magyar kvalifikációk a londoni olimpiára:
Pars Krisztián, Kiss Dániel, Kővágó Zoltán, Kálovics Anikó, Rakonczai Beáta (a 2012. 01. 03-i állapot)
Magyar első helyezettek az olimpiákon:
Bauer Rudolf, 1900, diszkoszvetés
Csák Ibolya, 1936, magasugrás
Csermák József, 1952, kalapácsvetés
Gyarmati Olga, 1948, távolugrás
Kiss Balázs, 1996, kalapácsvetés
Németh Angéla, 1968, gerelyhajítás
Németh Imre, 1948, kalapácsvetés
Németh Miklós, 1976, gerelyhajítás
Zsivótzky Gyula, 1968, kalapácsvetés
A verseny helyszíne a 2012-es londoni olimpián:
Olimpiai stadion: http://www.london2012.com/olympic-stadium
A versenyről információk a 2012-es londoni olimpián: http://www.london2012.com/athletics
 |
 |
 |
 |
 |