Az ősember, ha nem volt a keze közelében valamilyen szerszám vagy fegyver, akkor a puszta kezével szállt harcba – legyen az igazi harc, vagy ember társai közt játékos erőfelmérés, vagy éppenséggel csoporton belüli dominancia harc. Az ókori Görög- birodalomban a katonák kiképzésében, az erőnlét növelése érdekében alkalmazták ezt a sportágat. Az olimpiai játékok közé is […]
Az ősember, ha nem volt a keze közelében valamilyen szerszám vagy fegyver, akkor a puszta kezével szállt harcba – legyen az igazi harc, vagy ember társai közt játékos erőfelmérés, vagy éppenséggel csoporton belüli dominancia harc. Az ókori Görög- birodalomban a katonák kiképzésében, az erőnlét növelése érdekében alkalmazták ezt a sportágat. Az olimpiai játékok közé is felvették, ahol a versenyzőknek olajozott testtel, ruha nélkül kellett megküzdeniük. A magas színvonalú görög birkózás a birodalom hanyatlásával feledésbe merült, egészen az újkori olimpiák megrendezéséig.
Két vállra fektetés
A birkózás szabályaiban a kezdetektől fogva, amelyik versenyzőt két vállra (tus) fektetik, az veszít. Az első újkori versenyeken még csak evvel a szabállyal lehetet nyerni, ezért az 1912-es olimpián a bajnoki címért vívott harc tizenegy órán keresztül tartott. A szabályokat folyamatosan változtatták, a küzdelmeket időkeretbe szűkítették, sőt, bevezették a pontozási rendszert. Így már nem volt kötelező a kétvállas győzelem, a magasabb pontszámot elérő versenyző nyerhetett. Ugyanebben az időszakban vált ketté a versenybirkózás: kötöttfogásra (úgynevezett római-görög birkózás) és szabadfogásra.
Alapszabályok
A birkózás egy test-test elleni küzdősport, ahol segédeszköz, ütés, rúgás használata tilos. A versenyzők küzdenek, hogy ellenfelüket két vállra fektessék legalább egy másodpercig, vagy különböző fogásokért kapott pontok gyűjtésével győzelmet érjenek el.
Kötöttfogású birkózásban a fejtől számítva csak derékig szabad megfogni az ellenfelet, gáncsolni és lábat fogni tilos. A szabadfogású birkózásban az egész testen lehet fogást végrehajtani, illetve engedélyezett a lábak fogása, átkulcsolása és a gáncsolás is. A sportszerű birkózást nők is végezheti, ők a csak a szabadfogás szabályai szerint küzdhetnek.
A versenyt birkózószőnyegen bonyolítják le, régebben 8*8 vagy 6*6 méter nagyságúak voltak, manapság kör alakú szőnyegen játsszák, melynek átmérője nyolc méter. A versenyzőket súlycsoportokba sorolják, és az azonos súlycsoportba kerülő versenyzők küzdhetnek egymással.
A mérkőzés három kétperces menetből áll. Minden egyes menet után eredményt hirdetnek, aki két menetet megnyer, az a küzdelmet is megnyerte. Döntetlen esetén a hosszabbításban elért első pontot (értékelhető fogást) végrehajtó versenyző nyer. A mai versenyeken egy percnyi eredménytelen állóharc esetén sorsolással döntik el, hogy melyik versenyző menjen úgynevezett alárendelt helyzetbe, kötöttfogásban négykézláb, szabadfogásban féltérdre. Kötöttfogásban ilyenkor a felül levő az alul levő derekát támadhatja, míg szabadfogásban a lábán kereshet fogást. Ha a felül levő nem tud akciót végrehajtani, akkor helyet cserélnek.
Tudtad, hogy…
– Szókratész a görög filozófus is eredményes birkózó volt?
– a régebbi birkózószőnyeget tengeri fűvel vagy szőrrel tömték ki? Manapság műanyag alapúak a szőnyegek.
– a birkózás a magyar olimpiai sportágak eredményességi listáján a harmadik helyen szerepel az egykori olimpiai játékok rangsorában?
– a professzionális cirkuszi birkózás, a pankráció is a birkózás egyik fajtája? A pankráció egyfajta „artistamutatvány”, és többnyire csak a birkózás imitációja.
– a fentebb említett leghosszabb olimpiai birkózó verseny az orosz Martin Klein és a finn Alfred Asikainen közt zajlott?
– a pehelysúlyban (62 kilogramm) versenyző japán Vatanabe Oszamu 1964-es olimpián aranyérmet nyert és pályafutását befejezte, mellyel egy 186 egymást követő veretlen mérkőzés sorozatot zárt le?
– szabadfogásban a sorsolást két-két azonos színű golyó húzásával kell lebonyolítani? A kihúzott golyókat dobozból veszik ki és félreteszik, így a játékosok kevésbé tudnak a szerencsére játszani.
Magyar kvalifikációk a londoni olimpiára:
Módos Péter, Deák-Bárdos Mihály, Sastin Marianna (a 2012. 01. 10-i állapot)
Magyar első helyezettek az olimpiákon:
Bóbis Gyula 1948 szabadfogás 87 kg felett
Farkas Péter 1992 kötöttfogás 82 kg
Hegedűs Csaba dr. 1972 kötöttfogás 82 kg
Hódos Imre 1952 kötöttfogás 57 kg
Kárpáti Károly (Kellner Károly) 1936 szabadfogás 66 kg
Keresztes Lajos 1928 kötöttfogás 67,5 kg
Kocsis Ferenc 1980 kötöttfogás 74 kg
Kozma István 1964 kötöttfogás 97 kg felett
Kozma István 1968 kötöttfogás 97 kg felett
Lőrincz Márton 1936 kötöttfogás 56 kg
Majoros István 2004 kötöttfogás 55 kg
Növényi Norbert 1980 kötöttfogás 90 kg
Polyák Imre 1964 kötöttfogás 63 kg
Repka Attila 1992 kötöttfogás 68 kg
Sike András 1988 kötöttfogás 57 kg
Szilvásy Miklós 1952 kötöttfogás 73 kg
Varga János 1968 kötöttfogás 57 kg
Weisz Richárd (Vértesi Richárd) 1908 kötöttfogás
Zombori Ödön (Zanich, Janicsek) 1936 szabadfogás 56 kg
A verseny helyszíne a 2012-es londoni olimpián:
ExCeL London a London City Airport közelében a kelet-londoni Royal Victoria Docknál.
A versenyről információk a 2012-es londoni olimpián:
http://www.london2012.com/wrestling
 |
 |
 |
 |
 |