Az ókori Hellász területén négyévente megrendezésre kerülő olimpiák hatalmas sporteseménynek számítottak. A görög birodalom hanyatlásával sajnos a versenyek is feledésbe merültek. A középkori embert nem igazán érdekelte a sport világa, viszont minél fejlettebb lett társadalmunk, annál jobban előtérbe került az emberek hétköznapjaiban sport szeretete. A munka melletti kikapcsolódás, rekreáció egyre több embert irányított a sport […]
Az ókori Hellász területén négyévente megrendezésre kerülő olimpiák hatalmas sporteseménynek számítottak. A görög birodalom hanyatlásával sajnos a versenyek is feledésbe merültek. A középkori embert nem igazán érdekelte a sport világa, viszont minél fejlettebb lett társadalmunk, annál jobban előtérbe került az emberek hétköznapjaiban sport szeretete. A munka melletti kikapcsolódás, rekreáció egyre több embert irányított a sport felé. Talán ez indíthatta meg Pierre de Coubertin bárót is, amikor az 1892-es évben megtartotta előadását Párizsban az olimpiai versenyek felújításáról. Coubertin báró az általa felvázolt tervekben – annak ellenére, hogy ez egy verseny, ahol győztesek és vesztesek vannak – a sport béketeremtő hatását tűzte ki legfontosabb céljaként. A „fair play” a mai napig az egyik alappillére az olimpiai versenyeknek.
Athén rendezhette az első újkori olimpiát
A görög kormány hezitálása miatt lassan haladtak az előkészületek. Kemény Ferenc – aki szintén NOB alapító tag volt – megpróbált eljárni annak érdekében, hogy a magyarok rendezhessék meg az olimpiát. Erre végül nem került sor, mert a görög kormány megbukott és egy gazdag görög kereskedő felajánlotta segítségét, majd hatalmas összeggel támogatta a létesítmények felépítését. Az olimpia játékokat maga I. György görög király nyitotta meg 1896. április 5-én.
Ma inkább amatőr versenyzőknek neveznénk őket, mint profiknak
Az akkori sportolók felkészülése és versenyzése össze sem hasonlítható egy mai sportolóéval.
A maratoni futók sokszor az út melletti boltokban szerezték be frissítésüket, előfordult, hogy egy-egy pohár borral tompították a fáradtságukat vagy időnként lepihentek, hogy szusszanjanak egyet a verseny hevében.
A tenisz páros angol tagja csak ott a helyszínen nevezett a versenyre. Turistaként érkezett az országba, majd olimpiai bajnokként távozott.
Az amerikai súlylökő, Garrett életében itt használt először diszkoszt. Szerencséjére pár napos edzés után olyan jól elsajátította a diszkoszvetés technikáját, hogy meg is nyerte ezt az olimpia számot – a görögök legnagyobb bánatára.
A mai világban ez teljességgel elképzelhetetlen: a sportolók éveken keresztül, kemény munkával készülnek a négyévente megrendezendő olimpiákra. Az edzések és versenyek száma, gyakorisága pont úgy van beállítva, hogy a versenyző az olimpiára érje el a csúcsformáját.
A magyar csapat sikerei
A görögöknek a maratoni futás megnyerése mindennél fontosabb volt, amit Luisz Szpiridon teljesített is. Viszont a harmadik helyezett Belokast utólag kizárták a versenyből, mivel kiderült, hogy a verseny bizonyos részét autón tette meg. Ez volt az újkori olimpiák első óvása, amelynek köszönhetően végül Kellner Gyula végzett a harmadik helyen. Mivel díjazásban még csak az első két helyezett részesült, ezért Kellnert György király egy külön aranyórával jutalmazta.
Versenyzőink az atlétikai versenyszámokban további sikereket értek el. Dáni Nándor a 800 méteres síkfutásban lett második, míg Szokolyi Alajos 100 méteren harmadik. Szokolyi a 110 méteres gátfutáson is indult, mely számára balszerencsésen végződött. Sokáig a vezető helyen futott, azonban az utolsó gátban elesett. Ráadásul ez nem is a saját pályáján lévő gát volt, hanem a mellette futó versenyző lökte át véletlenül. Szokolyi bár felugrott és futott tovább, a célba a 2-3. helyen ért be holtversenyben. Az akkori szabályoknak megfelelően a bírák nem tudták eldönteni ki lett a második helyezett, így csak a két futam első helyezettje indulhatott a döntőben – ezért ebben a számban nem is volt harmadik helyezett.
A magyar sportolók közül Hajós Alfréd volt a legsikeresebb. Két aranyérmet szerzett, a második versenyszáma az 1200 méteres gyorsúszás volt a nehezebb. A versenyt egy tengeröbölben tartották, ahol a víz 10-12 fokos volt. Hajós a dermesztő hideg ellen az egész testét faggyúval kente be, igazi ellenfelei pedig nem a versenytársak voltak, hanem maga a természet.
Tudtad, hogy…
– Hajós Alfréd a győzelmei után, a magyar delfin becenevet kapta a helyi sajtótól?
– az első helyezett diszkoszvető 29.15 méteres dobásával nyert? Mai szemmel megmosolyogtató, jelenleg 69.89 méter az olimpiai csúcs.
– csak 13 résztvevő ország indult az első olimpián?
– nem indult még női versenyző ezen az olimpián? Az összes 245 versenyző, férfi volt.
– a magyar csapat összesen hét fővel képviseltetette magát?
Magyar érmek
Arany: 2 Hajós Alfréd úszás 100 m és 1200 m gyors
Ezüst: 1
Bronz: 2
 |
 |
 |
 |
 |