Tudj meg mindent az olimpiákról – St. Louis, 1904.

MIntha csak négy évvel korábban, Párizsban járnánk… Hogy miért? Mert a szervezetlenség és a világkiállítással egybekötött olimpia ugyanúgy jellemezte az 1904-es olimpiát, mint elődjét. Mindezek mellett az amerikaiaknak sikerült az egész olimpiát egyfajta háziversennyé lealacsonyítaniuk.

Az 1901-es NOB döntés értelmében Chicago rendezhette az olimpiát, ám fél évvel a játékok kezdete előtt Theodore Roosevelt döntése alapján St. Louis kapta meg a rendezési jogot. Tette mindezt azért, mert 1904-ben ünnepelték annak centenáriumát, hogy az Egyesült Államok megvásárolta Franciaországtól Louisianát, illetve St. Louis világkiállítást rendezett ugyanezen évben. Coubertin báró a változást keserű szájízzel vette tudomásul, az olimpiára pedig már el sem ment. Előre sejthette, hogy ez a rendezvény sem az olimpia eszméjéről lesz híres.

Az „etnográfiai olimpia”

Az európai versenyzők közül nem sokan utaztak át a versenyekre, összesen tizenkét ország vett részt a viadalokon. A 651 sportolóból Amerika 523-al képviseltette magát. Nem csoda, hogy a hetvenöt aranyéremből hatvanat ők szereztek meg. Az amerikai gazdasági gépezet már akkor is működött: a biznisz mindennél fontosabb volt, így már tavasszal reklámozták az olimpiai és világkiállítás eseményeket. Mégis gyér volt az érdeklődés az olimpiai játékok iránt, ezért a szervezők bevezettek úgynevezett etnográfiai olimpiai eseményeket. Ez azt jelentette, hogy helyi lakosok, a világkiállítás vendégmunkásai, postások, vagy épp népcsoport szerint kínaiak, indiánok, eszkimók versenyezhettek különböző számokban. Így összesen 390 versenyszám zajlott le, szerencsére utólag a NOB csupán 94 számot ismer el hivatalosan.

Maraton életre-halára – autóval

A maratoni futás közben, az amerikai Fred Lorz futás helyett gépjárműre ült, és a táv egy részét így tette meg. A cél előtt persze megint futni kezdett – gondolván, mégiscsak gyanús, ha még izzadságcseppek sincsenek rajta – és megnyerte a versenyt. A hazai közönség ünnepelte őt, az elnök lánya, Alice Roosevelt a fejére is helyezhette a győztesnek járó babérkoszorút. Lorz azonban bevallotta bűnét, melyet elmondása szerint gyermeki viccnek szánt. A bírók viszont nem vették ezt jó néven, megfosztották elsőségétől, sőt, örökre eltiltották az amatőr versenyekről. (Később „amnesztiát” kapott és megnyerte az 1905-ös bostoni maratont, melyet már végigfutott.)
 
Halmay: kétszer kellett bizonyítania egy számban

A magyar csapat az összesített éremtáblázat negyedik helyét szerezte meg végezetül. Négyfős csapatunk összesen négy érmet szerzett (két arany, egy-egy ezüst és bronz). Halmay Zoltán úszó, a párizsi olimpiai sikerei után, most két aranyérmet szerzett ötven és száz yardos versenyen. Halmaynak kétszer kellett bizonyítania az ötvenes távon. Hiába verte meg a hazai Learyt, érdekes módon az amerikai célbíró a második helyre tette őt. Főbírói döntés alapján újra meg kellett ismételni a versenyt, amit szintén sikerült megnyernie az amerikai előtt. Végre most már a fejére kerülhetett a babérkoszorú. Kiss Géza szintén az úszó számokban ért el sikereket, második lett az egymérföldes, és harmadik a félmérföldes gyorsúszásban.

Tudtad, hogy…

–     Halmay az úszás mellett más sportágban is sikeres volt? 5000 méteres gyorskorcsolyázásban magyar bajnok lett, de kiválóan evezett is.

–     ezen az olimpián nem volt kétséges, hogy amerikai csapat nyer vízipólóban? Mivel csak amerikai csapatok indultak. Az első három helyezett sorban: USA-I, USA-II, USA-III.

–     ezen az olimpián atlétikában a 25 aranyérem közül 23-ban hazai siker született?

–     ezen az olimpián debütált sok klasszikus sportág? A súlycsoportos ökölvívó- és birkózóverseny, műugrás, és a kosárlabda is itt került bemutatásra.

–     csak ezen az olimpián szerepelt az úgynevezett „atlétikai összetett hármas verseny”? Ez a szám a száz yardos futásból, távolugrásból és súlylökésből állt.

Magyar érmek

Arany:2 Halmay Zoltán: 50 és 100 yard úszás
Ezüst:1
Bronz:1