Főként a nyaralás alkalmával igyekszünk védeni magunkat és családunkat a Nap erős hatásától, és ilyenkor vásároljuk meg a legerősebb fényvédőket. Éppen ezért fontos az óvatosság, mert a legnagyobb igyekezetünk ellenére árthatunk is a bőrnek.
Már a 90-es évek végén bebizonyosodott, hogy a kémiai fényvédő vegyületek nagy része – annak ellenére, hogy önmagában a vegyület nem rákkeltő – UV sugárzás hatására rákkeltő anyagokká alakulnak át a bőrben.
Ezt a paradoxont alátámasztják azok a statisztikák is, amelyek kimutatták, hogy a nyaralás alkalmával fényvédőszert használók között sokkal több a bőrrákos eset előfordulása, mint a fényvédelem nélkül állandóan a napon tartózkodók (útépítő munkások, mezőgazdaságban dolgozók, tengerészek, halászok, arató munkások, csőszök, erdőkerülők) között.
Ez sarkallta a kutatókat a kémiai fényvédő szerek hatásmechanizmusának behatóbb vizsgálatára.
A molekuláris biológiával látható a bőr sejtszintű funkcióit, szerkezetét, a felépítő anyagait és a hatóanyagok hatását, felszívódását. Ezért pontosan tudhatjuk, mely hatóanyagok károsak, de szerencsére azt is tudhatjuk, melyek a leginkább hatékonyak.
Hogyan károsítják az emberi szervezetet a kémiai fényvédők?
Hatásmechanizmusuk, hogy elnyelik az UV sugarakat. A kémiai fényvédők beszívódnak a bőrbe, esetleg a véráramba, majd akár a szervekbe is bekerülnek. Az elnyelt energiát a molekula alacsonyabb energiájú fotonok formájában kibocsájtja, ami reakcióba léphet más jelenlévő molekulákkal és káros melléktermékek pl.szabadgyökök keletkezéséhez vezethet.
Ez a bőr belsejében történik, a keletkező melléktermékek károsíthatják a bőrt, irritációt, foto-szenzitizációt okozhatnak, és növelhetik a bőrrák kockázatát. Egyes kísérletek szerint a májat is károsíthatják, sőt állatkísérleteknél hormonszerű mellékhatást is megfigyeltek.
Így bizonyosodott be, hogy több kémiai fényvédőszer sejtkárosító vegyület, mint például:
- – 4-Methyl-Benzylidencamphor (4-MBC vagy MBC)
- – Octyl-Methoxycinnamate (OMC)
- – Homosalate (Homomenthyl-salicylat vagy HMS)
- – Octyl-Dimethyl-Para-Amino-Benzoic -Acid (OD-PABA)
- – Benzophenone-1, Benzophenone-2, Benzophenone-3 (oxybenzon)
- – 3-Benzylidencamphor
A fenti vegyületek problémás mivoltát a német Öko Test magazin vizsgálatai is alátámasztották.
Az egyik leggyakoribb fajtáját (OMC) a mellrákos sejtekben is kimutatták, ugyanabban a formában, mint ahogy a napozószerekben előfordul: Octyl Methoxycinnamate (OMC), Ethylhexyl Methoxycinnamate, Benzophenone, Oxybenzone.
Ezek a vegyületek már nem csak a napozószerekben, hanem a napi használatú kozmetikumainkban (arckrémek, tusfürdők, szappanok, samponok, testápolók) és a babatermékekben is megjelentek. Az UV szűrő anyagok ezekben az esetekben nem a bőrt, hanem a termék natúr hatóanyagait védik a fény okozta esetleges elszíneződéstől vagy minőségromlástól. Az átlátszó vagy világos flakonban tárolt természetes anyagokat ugyanis károsíthatja az UV sugárzás, ami hatással lehet a termék színére, illatára.
Érdemes 100% természetes összetételű fényvédőket és kozmetikumokat beszerezzünk a nyaralásra, melyek támogatják a bőr természetes védelmét, magas antioxidáns hatóanyagtartalmúak, így sejtszintű védelmet biztosítanak és mechanikai fényvédőkkel védik a bőrünket.
 |
 |
 |
 |
 |