Egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy egy népszerű hétköznapi szokás a tüdőre nézve sokkal ártalmasabb lehet, mint a dohányzás. A szakértők szerint ez a tevékenység akár négyszer nagyobb kárt is okozhat a légzőrendszerben, mint a cigaretta.
Nem csak a dohányzás pusztítja a tüdőt – van egy sokak által ártalmatlannak hitt szokás, ami még alattomosabban rongálja. Ráadásul a legtöbben nap mint nap elkövetjük, és észre sem vesszük.
A tüdőnk a húszas éveink közepén érheti el a csúcsteljesítményt, onnantól kezdve azonban természetes, lassú hanyatlás következik, amit a dohányzás, a levegőszennyezés vagy a légzőszervi betegségek jelentősen felgyorsíthatnak. Egy egyszerű otthoni teszttel azonban már korán felismerhetjük, hogy milyen állapotban van légzőrendszerünk – és ha kell, időben lépéseket tehetünk.
Sokan úgy gondolják, hogy a napot sporttal indítani a legegészségesebb döntés. De van egy olyan reggeli szokás, amely – bár jótékony céllal végzik – szörnyen megterheli a tüdőt. Ha te is így indítod a reggeledet, lehet, hogy többet ártasz vele magadnak, mint hinnéd.
Sokan úgy gondolják, hogy a dohányzás a legnagyobb ellensége a tüdőnek. Pedig létezik egy másik, hétköznapi szokás, amely alattomosabban és akár ötször nagyobb mértékben károsítja a légzőrendszert. Ráadásul milliók követik el nap mint nap, anélkül hogy tudnának róla.
A tüdőnk létfontosságú szerv, mégis nap mint nap olyan hatásoknak tesszük ki, amelyek lassan, észrevétlenül rombolják. Nemcsak a dohányzásra kell gondolni: van egy szokás, amit rengetegen rendszeresen elkövetnek, és komolyan veszélyezteti a légzőrendszer egészségét.
A légszomjnak számos oka lehet, szakorvos segít feltárni ezeket.
Mire valók a csillószőrök és miért betegszenek meg gyakrabban a dohányosok? A tüdővel kapcsolatos érdekességekről dr. Dózsa Izabella tüdőgyógyászt, a Tüdőközpont orvosát kérdeztük.
Minden esetben köhögéssel, nehézlégzéssel jár, csak a dohányosokat és az idősebbeket érinti – mi igaz valójában a COPD-re?
Tüdőgyógyász mondja el, miért fontos a kapott eredmény.
Több oka is lehet, ha már hosszabb ideje, egyéb tünet vagy légúti betegség jele nélkül nem tudunk nyugodtan aludni a köhögés miatt. Az éjszakai köhögési rohamok hátterében álló két gyakori okról és kezeléséről dr. Tárnok Ildikó tüdőgyógyász, allergológus nyilatkozott.
Az asztma krónikus betegség. Változékony lehet, alapvetően nem gyógyítható, de megfelelően beállított kezeléssel tartós tünetmentességet lehet elérni. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Tüdőközpont főorvosa elmondta, milyen egyértelmű jele van annak, hogy a személyre szabott kezelés nem megfelelő, azon módosítani kell.
Az asztma világszerte közel 2 millió embert érint. Hatásos megelőzési módszer jelenleg nem ismert ellene, de a korai felismerés és az időben megkezdett, személyre szabott kezelés nagyon fontos a betegek életminősége szempontjából.
A dohányzás egy olyan káros szenvedély, amiről jobb inkább lemondani, mert senkinek nem tesz jót.
A WHO (Egészségügyi Világszervezet) fontosnak tartja, hogy tisztában legyünk vele: a dohányzás szív- és érrendszeri problémákat okoz! A dohányzás ugyanis nem csak a tüdőt és a légutakat károsítja, hanem a szívet is. És sajnos, Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek a vezető halálokok között szerepelnek.
Habár az allergiások száma folyamatosan emelkedik, a betegséggel kapcsolatban még mindig sok tévhit kering a köztudatban. A leggyakoribb tévedéseket tisztázzuk dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász-allergológussal, a Budai Allergiaközpont főorvosával.
Megfázás, vagy influenza szövődményeként is jelentkezhet az elhúzódó köhögéssel járó hörghurut. Ha a betegség tünetei évente visszatérően, átlagosan három hónapon át jelentkeznek, a tüneti kezelés mellett javasolt a háttérben álló okokat is felderíteni.
A legújabb kutatási eredmények rossz hírt jelentenek a dohányosoknak: csak a teljes leszokás csökkenti a szív-érrendszeri betegségek rizikóját. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa az összefüggésekre világított rá.
Tipikus náthás tünetekkel, tüsszögéssel, orrfolyással kezdődik, majd néhány nap elteltével súlyos nehézlégzéssé alakul az enyhe megfázás. Ha valaki asztmás, még jobban kell figyelnie a megelőzésre, kezdeti tünetekre és kezelésre.
A napokban megjelent hírekből sokan felfigyelhettek rá, hogy évről évre nő az ismeretlen eredetű tüdőfibrózisos esetek száma Magyarországon. A betegség tüneteiről és a korai felismerés jelentőségéről dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa ad felvilágosítást.
Szorító, szúró vagy bizonytalan fájdalom a mellkasban? Számos betegségre utalhat az ilyen jellegű tünet, amelynek kivizsgálási lehetőségeiről Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa beszélt.
Magyarországon a lakosság csaknem egyharmada dohányzik, ezzel rendkívül súlyos egészségügyi kockázatnak teszik ki magukat. A dohányzás világszerte vezető halálok – a légúti megbetegedések és a szív- és érrendszeri megbetegedések nagy része is a dohányzás számlájára írható.
Az asztma akcióterv szükséges ahhoz, hogy az asztmás beteg megfelelően kontrollálja a betegségét. Szerepel benne a mindennapok során alkalmazandó fenntartó kezelés, és annak leírása is, hogy mit tegyünk, ha a tüneteink rosszabbodnak.
Magyarországon a lakosság közel 30 %-a dohányzik – a statisztika magába foglalja a láncdohányosokat és a csak alkalomszerűen rágyújtókat is. Számos súlyos betegség – légúti megbetegedések, szív- és érrendszeri megbetegedések – nagy része is a dohányzás számlájára írható. De vajon a kocadohányost is fenyegetik a dohányosokra jellemző kockázatok?