„Civilizáltnak” lenni jó? Mit tegyünk, ha fáj a hát?

Nemzetközi felmérések szerint a tizennyolc év felettiek 80-90 százaléka élete valamely szakaszában legalább egyszer szembesül olyan, egy hétig tartó hát- vagy derékfájdalommal, mely mindennapi életét jelentősen akadályozza. A valamilyen betegség következtében kiesett munkanapok közül minden hatodik a hátfájdalomnak tulajdonítható, ami leggyakrabban előjel nélkül következik be. A mozgásszervi megbetegedések – így a gerincfájdalom is – sajnos Magyarországon a munka- és keresőképtelenség egyik leggyakoribb okát jelentik. Tudatos életmóddal, minél korábban elkezdett prevencióval elejét lehetne venni a gerincbántalmaknak, ehhez első körben testtartásunkon kell javítani – meg kell tanulnunk helyesen járni, ülni, feküdni – és rendszeres testmozgással megőrizni a csontok, ízületek rugalmasságát.

A hátfájás okai szerteágazóak lehetnek, de a leggyakoribbak a hátizmok megerőltetése, ízületi gyulladás, a csigolyáknál lévő szalagok vagy a porckorongok sérülése, esetleg a csigolyák elmeszesedése. Jelentkezhet azonban cipelés, terhesség, a hátat nem megfelelően alátámasztott ülőhely, ágy, ágymatrac vagy éppen túlzásba vitt, megerőltető sportolás, tartós stressz illetve lelki problémák esetén is.

Jelentős része azonban egyértelműen a helytelen, kóros testtartással – görnyedt üléssel – valamint „civilizált” életformánkkal hozható összefüggésbe. Elcsépelt közhely, de sajnos nagyon is valóságos probléma, hogy szenvedünk, sőt mi több, rendre megbetegszünk a városi életforma következményeitől. „A természetestől egyre távolabb kerülő, komfort központú világunkban folyamatosan csökken a testmozgással töltött idő: sokan a laptop előtt görnyednek – bizonyára mindenki ismeri az ergonómiailag nem éppen megfelelő ülőalkalmatosság hátrányait -, vagy monoton munkát végeznek, mint a kereskedelemben, illetve a vendéglátásban, ahol állni kell – mondja Benke Rita természetgyógyász, reflexológus szakértő. Ha mégis mozognak, az rendszerint megterhelve súlyokkal, és azok egyenlőtlen elosztásával történik. Nagy gond, hogy a városokban a legtöbben tömegközlekednek, de még rosszabb, ha autóval járnak, és ez a fokú mozgáshiány sajnos már a gyermekekre is igaz – ha csak tehetik, számítógép, televízió vagy videó előtt ülnek.”

Az állandó ülés, a tartós terhelés nem barátja a gerincnek

A két lábon járás következtében kialakultak a gerinc természetes, élettani görbületei, amelyek elsősorban a mozgáshoz alkalmazkodtak. A mozgásszegény életmód, az állandó ülés abnormális megterhelést jelent a gerincnek, ötször akkor terhet ró az utolsó ágyéki porckorongra, mint az állás vagy a járás. „Napjainkban tehát a legtöbb gerincfájdalom az irodai ülőmunka eredményeként alakul ki. Ez a gerinc bármely szakaszát érintheti, de az igazán kritikus területek a derék és a nyak.  Ha a fájdalom 3 hónapon túl is fennáll, idült gerincfájdalomról beszélhetünk. Ezt nevezhetjük civilizációs megbetegedésnek is, mivel az ülő munkát végzők körében nagyobb eséllyel fordul elő, mint a könnyű fizikai munkát végzőknél – tudtuk meg Rakovits Viktor masszőr- csontkovácstól.

„A könnyű fizikai munkát végző embereknél az ismétlődő, a gerinc adott szakaszát ugyanúgy terhelő mozdulatok okozhatnak gerincfájdalmat. Az ilyen jellegű mozgásból adódó panaszokat munkahelyi ártalomnak nevezzük, amely megfelelő mennyiségű pihenés után általában enyhül vagy teljesen elmúlik, de a hosszú évek óta tartó terhelés hatására akár kóros állapotot is eredményezhet” – magyarázza a masszőr szakértő.

Az életkor előrehaladtával, a szervezet elhasználódásával…

A gerincfájdalmak hátterében, sok esetben különféle degeneratív, csontritkulásos vagy kopásos elváltozások állnak, de egyéb szervi betegségek kísérő tünetei is eredményezhetik a panaszokat. A fájdalmakat okozhatják a csigolyák elváltozásai, elmeszesedése, a csigolyáknál lévő szalagok kóros mértékű megnyúlása, ízületi gyulladás, kisízületi kopás vagy a porckorongok károsodása, sérülése. A folyamat sajnos már negyven éves kortól elkezdődik, visszafordítani nem lehet, megfelelő életmóddal, terápiával azonban némiképp lassítható.

A túlsúly fogságában

Korunkban a civilizált világ egyik „csendes”, ám annál komolyabb elváltozásokat, nem ritkán halált okozó betegsége a túlsúly, főként a hasi típusú elhízás, mely szintén nagyon megterheli deréktájékon a gerincet, túlfeszíti és ezáltal megterheli az izomzatot valamint a szalagokat. A felesleges kilók a hátfájáson kívül hozzájárulnak más egyéb betegségek – szív- és érrendszeri betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség, a daganatos betegségek – kialakulásához is.

Hátunk védelmében

A fájdalmat nem elnyomni (tüneti kezeléssel, gyógyhatású krémkészítményekkel vagy fájdalomcsillapítók szedésével), hanem megszüntetni kell, a fájdalom ugyanis egyértelműen azt jelzi, valami nincs rendben. Elsőként forduljunk hát- illetve derékpanaszainkkal szakemberhez, aki megfelelően választott technikával kezelésbe veszi a sajgó területet: a masszőr vagy csontkovács a holisztikus állapotfelmérést követően a probléma oldásához megfelelő masszázstechnikát, majd – amennyiben szükséges – mobilizációt (orvosi gyógymasszőr kimozgatás) és manipulációt (csontkovácsolás, csontrakás) alkalmaz. A kezelés(ek) után azonban mindenképpen életmódváltásra, azt kiegészítendő, tudatos táplálkozásra lesz szükség.

Rendkívül fontos lenne, hogy mindenki megfelelő mennyiségű és minőségű mozgást végezzen. Mivel a hátfájásnak számos kiváltó oka lehet, előbb a fájdalom pontos okát kell kideríteni, hogy megtalálják a legoptimálisabb kezelést, akár személyre szabott mozgásprogrammal. „Manapság a különböző mozgási lehetőségek száma szinte korlátlan, de érdemes figyelembe venni, hogy a tevékenység milyen módon hat a kritikus területre. Egy egyszerű példa: a futás egy remek állóképességi sport, de a gerincet érintő fájdalmak enyhítésére nem a legjobb választás – hangsúlyozza Rakovits Viktor. Természetesen első körben mindenképp érdemes kikérni egy szakorvos véleményét és utána kiválasztani a megfelelő mozgásformát. Az egész testet átmozgató, hasznos gyakorlatokat alkalmazó tornák, sportok – a teljesség igénye nélkül – a gyógytorna, gerinctorna, a jóga bizonyos fajtái, a pilates vagy éppen a kettlebell.”

A legtöbb munkahelyen a munkaadók nem fordítanak túl nagy figyelmet arra, hogy az ülő alkalmatosságok ergonómiailag megfelelőek legyenek így, ha tehetjük, próbáljunk magunknak gondoskodni a megfelelő székről. „Az ülő munkát végzőknek javasoljuk, hogy lehetőség szerint váltogassák az ülőlabdát (pl. fittball), a térdelőszéket a hagyományos székekkel, illetve az is nagyon jó lehet, ha a japán mintát követve a monoton munkát végző emberek óránként kapnának néhány percet, amikor különféle, kis helyen is elvégezhető gyógytorna- jellegű mozgásokat végeznek” – tanácsolja Benke Rita természetgyógyász. Munka közben kb. félóránként-óránként álljunk fel, sétáljunk egy kicsit, mozgassuk át a gerincünket, és nyújtózzunk néhányat. „Autóvezetésnél az üléspozíciót állítsuk magasabbra, és a belső tükröt is úgy forgassuk, hogy amikor bele szeretnénk pillantani, azt csak egyenes háttal ülve tudjuk megtenni” – teszi hozzá masszőr – csontkovács szakértőnk.

Mindemellett gondosan válasszunk megfelelő lábbelit, futás közben csak erre a célra kialakított futócipőt viseljünk, lehetőség szerint kerüljük a túl sok és folyamatos ülést. Az esti, éjszakai pihenésnél is óvhatjuk gerincüket, melynek egyik fontos eleme a megfelelő matrac kiválasztása.

Fotó: Profimedia – Red Dot