A légzési nehézségekkel, gyakori köhögéssel, a mellkasban érzett szorító érzéssel járó asztma jelentősen befolyásolhatja az érintettek életminőségét. A betegség jelenleg nem gyógyítható, de a tünetek kezelhetők, és az asztmások igen nagy hányadánál elérhető, hogy az asztma semmilyen korlátozást ne jelentsen az életvitelükben.
Az asztmások száma világszerte 300 millió főre tehető, Európában 30 millió asztmás él. Az asztma jelentősen kihathat a beteg fizikai és lelki állapotára: sok asztmás állandó bizonytalanságról panaszkodik, szégyelli a betegségét, és van, aki úgy érzi, mintha elszigetelődne. Az asztma jelenleg nem gyógyítható, de ez korántsem jelenti azt, hogy szükségszerűek lennének a kellemetlen tünetek. Ma már az asztma kezelése eljutott arra a szintre, hogy a tünetek kordában tarthatók, és az asztmások döntő többségének jó esélye van arra, hogy a betegsége semmilyen tevékenységben, akár még az intenzív sportolásban se korlátozza.
Különböző okok az asztma mögött
Az asztma kialakulásának lehetnek genetikai és környezeti okai egyaránt. A környezeti tényezőknek, így a levegő szennyezettségének és az allergiát okozó anyagoknak meghatározó szerepe van abban, hogy az asztmára genetikailag hajlamos személynél kialakul-e a betegség, és ha igen, milyen formában. Az asztmás betegek légútjai érzékenyebbek a külső ingerekre, így a légutak könnyebben begyulladnak a belélegzett anyagok hatására, de akár fizikai megterhelés és stressz hatására is. A gyulladás következtében a nyálkahártya megduzzad, a légutak beszűkülnek, és fokozódik a váladéktermelés. Ezek okozzák a légzési nehézségeket és a köhögést, és ezek a tünetek aztán igen megterhelőek lehetnek az asztmás személy életvitelére.
Asztma a gyerekkorban
Magyarországon a 18 év alatti gyerekek 4-8%-a asztmás. Mivel a gyermekkori asztma 90%-a allergiához köthető, ezért a pollenszezon erősödésekor nagyobb figyelmet kap ez az egyébként is fontos kérdés, de pl. kockázatot jelent egy asztmás gyerekre, ha olyan személlyel él egy lakásban, aki dohányzik, mivel a dohányfüst is igen erős allergén lehet. Az asztmás gyermekek mintegy felénél ötéves kor előtt jelentkezik a betegség. A gyerekek többségénél is kontrollálható a betegség megfelelő terápiával, de mivel az asztma jelenleg nem gyógyítható, ezért a gyermekek sem gyógyulnak ki belőle – még akkor sem, ha a többségük serdülőkorban látványos javulást tapasztal, sőt, akár teljesen tünetmentessé válik. De ilyenkor sem szabad gyógyultnak tekinteni a gyermeket, és különösen nagy hiba, ha a tünetmentesség miatti megkönnyebbülés hatására a hozzátartozók leállnak a gyógyszeres kezeléssel. A serdülőknél a javulás ugyanis amiatt következik be, hogy a növekedéssel együtt tágulnak a légutak is. Mindenesetre a serdülőkori tünetmentesség egyértelműen pozitív fejlemény, de éppen a kezelés fenntartásával lehet elérni azt, hogy a tünetmentesség jó eséllyel fenn is maradjon. Különösen fontos, hogy az asztmás beteg minden állapotváltozásáról tudjon a kezelőorvos, mert csak így biztosítható a megfelelő terápia beállítása!
A cél a tünetek kontrollálása, akár a teljes tünetmentesség
Az asztmás beteg esetében arra kell törekedni, hogy a megfelelő terápia beállításával minél jobban működjenek a légzésfunkciók. A legtöbb esetben elérhető a légzésfunkciók normális működése, így az asztmás személy korlátozásoktól mentes, aktív életet élhet, amelybe akár az intenzív sportolás is belefér. Az alapterápia a légutak gyulladásának csökkentésére irányul, a jól kontrollált betegeknél akár teljesen el is maradhatnak az asztmás rohamok. De ha csak gyulladáscsökkentő kezeléssel nem érhető el a kontrollált állapot, akkor gyulladáscsökkentővel együttesen alkalmazott, hosszú hatású hörgőtágítókra is szükség lehet. Az elmúlt években igen sokat fejlődött az asztma terápia. A különböző hordozható inhalátorokkal már közvetlenül a beteg tüdejébe vihetők be a hatóanyagok. A megfelelő fenntartó inhalációs terápia biztosíthatja a normális életvitelt, így azt, hogy a beteg elkerülhesse a kórházi kezelést, és ne essen ki a családi tevékenységekből, tanulásból vagy munkából. Emiatt is nagy a jelentősége a korszerű, hosszú hatású gyógyszerek alkalmazásának a terápiában.
A megfelelő terápia beállításához azonban a kezelőorvosnak minden, a beteget érintő körülményről tudnia kell, így például a serdülőkori állapotjavulásról is. Az Asztma Világnapjának egyik legfontosabb küldetése éppen ezért az, hogy felhívja a beteg és a hozzátartozók figyelmét az orvossal való rendszeres kapcsolattartásra.
Forrás: Hellercom
 |
 |
 |
 |
 |