A kenyér mindennapjaink része, alapvető táplálékunk – ennek ellenére nem biztos, hogy annyira jó és egészséges, mint amilyennek gondoljuk!
Ókori élelem
A gabonafélék évezredek óta az emberi táplálkozás alapvető részét képezik, és a kenyérfogyasztás egyidős az emberiséggel. Gondoltad volna, hogy a rozsból, árpából, tönkölybúzából sütött kenyereket már az ókorban is ismerték? És azt, hogy a fehér kenyeret a bonyolultabb eljárás miatt főleg a gazdagok ettek?
Lisztérzékenységet okoz
Korunk népbetegsége a glutén-intolerancia, a gabonából származó szénhidrátok túlzott fogyasztásának következménye. Az utóbbi évtizedekben a hibridizáció következtében a kalászos növények glutén mennyisége megnövekedett – egy uniós felmérés szerint az európai lakosság 1 százaléka szenved lisztérzékenységben. A betegség jele sokféle lehet, de az is előfordulhat, hogy sokáig észrevétlen marad, mivel a tünetek nem mindig a betegséggel egy időben jelennek meg. A glutén-intolerancia okozhat többek között krónikus hasmenést, hasfájást, vashiányt, soványságot, fáradékonyságot, hajhullást, máj- és veseműködési problémákat, illetve egyéb szervek autoimmun betegségét is kiválthatja. Kerüld a zacskós levesek, előre gyártott szószok és gluténtartalmú élelmiszerek túlzott mértékű fogyasztását, hogy szerveid egészségesek legyenek!
Hizlal
A fehér kenyérben lévő liszt finomított eljárással készül, a szeletelt kenyér pedig hidrogenizált zsírt tartalmaz. Régen a hagyományos kenyér teljes kiőrlésű lisztből készült, szemben a ma használt fehér liszttel, ami a gabonaszem értékes héját (rostok) és csíráját (vitaminok, ásványi anyagok) nem tartalmazza. Ellenben különféle adalékok, állományjavítók kerülnek bele, hogy a fehér kenyér még puhább és finomabb legyen. A súlynövekedés nem csupán esztétikai kérdés, de számos betegség kialakulásának előidézője. Ha szereted a kenyér ízét, de nem akarsz a kritikus testzónákra extra felesleget, iktasd ki étrendedből a finomított élelmiszereket!
Puffadást eredményez
A fehér kenyér nagyon finom, ráadásul ropogós héja, hófehér tésztája igen laktató, táplálkozás-élettani szempontból mégis kedvezőtlen. Nem tartalmazza ugyanis a búzaszem fő ásványi anyagait, vitaminforrásait, tésztája pedig felpuffasztja az arra érzékenyek gyomrát. Fogyassz inkább zabkorpával készült kenyeret, mely csökkenti a koleszterinszintet! Választhatsz a magas rosttartalmú teljes kiőrlésű pékáruk közül is, hiszen több vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak, a vízben nem oldódó élelmi rostoknak köszönhetően pedig jótékony hatásúak a bélműködésre. Vásárlásnál ügyelj arra, hogy a barna kenyér tömör, sűrű állagú legyen.
Fogszuvasodást okoz
Gondoltad volna, hogy a fogszuvasodást okozó élelmiszerek listájának élén a cukor mellett a kenyér áll? Ennek egyik oka a magas savtartalom, a másik pedig, hogy minél tovább marad egy étel a szájban, annál tovább tart a baktériumok támadása. Márpedig a kenyér – széleskörű vizsgálatok eredményei alapján – általában hosszabb ideig marad a szánkban, mint például a tejcsokoládé vagy az üdítőitalok.
Minimális a tápértéke
Egyes szakemberek szerint a hagyományos gabona emészthetősége adalékanyagok nélkül is csupán 30 százalékos. A fehér kenyérben rendkívül magas ballasztanyag, mely nagymértékben felel bizonyos hasnyálmirigy-betegségek és allergiák kialakulásáért. A feldolgozás során keletkezett finomliszt teljes mértékben liszttestből származik, ami csak fehérjéket és szénhidrátot tartalmaz, ezért a szervezet számára alapvető fontosságú élelmi rostok, vitaminok a finomítás során elvesznek. Cseréld le a megszokott kenyeredet rozslisztből, tönkölybúzából készült termékekre, hiszen ezek kevesebb ballasztanyagból, ám annál több hasznos tápanyagból készülnek.
 |
 |
 |
 |
 |