Aki rágni tud, frissebb marad az elméje?
A Journal of the American Geriatrics Society című lapban megjelent tanulmány szerint, ha összehasonlítjuk azokat, akik idős korukban is képesek a rágásra, azokkal, akik erre nem vagy csak részben képesek, azt az eredményt kapjuk, hogy a rágásban aktív csoportnak jelentősen jobbak a kognitív funkciói. Ezen funkciók alatt leginkább a memóriát, a problémamegoldó és a döntéshozó képességet értjük.
A kérdés tanulmányozásához svéd kutatók 557 idős személyt vizsgáltak meg, akik életkora 77 év, vagy afölötti volt. Arra jutottak, hogy akinek gondja van a keményebb ételek, például egy alma megrágásával, komolyabb esélye van az elbutulásra. Ezt a megállapítást egyéb faktorok figyelembevételével is vizsgálták, úgymint a nem, az iskolázottság, a kor vagy a mentális egészség.
Mi lehet az összefüggés?
Már korábbi tanulmányok is kimutatták, hogy számos tényező hozzájárulhat a demencia kialakulásához. Egyes vizsgálatok szerint a foghiány vezethet elbutuláshoz, más kutatások során pedig azt figyelték meg, hogy a rágózó egyetemisták jobb eredményeket értek el matematika teszten, mint azok, akik nem rágóztak.
A fent említett kutatás szerint a rágás folyamata javítja az agyban a véráramlást, így aki a fogproblémái miatt kevésbé képes rágni, az kevesebb vért is juttat az agyába. A feltételezések szerint tehát minél kevésbé áramlik vér az agyba, annál inkább nő a demencia kockázata. Ebből a szempontból azonban nem lényeges kérdés, hogy valódi fogakkal, vagy protézissel rág-e az illető.
A fogak ápolása az egészséget is védi
A rágóképesség és a demencia összefüggései mellett például a fogágybetegség is más súlyos betegségek rizikófaktora is lehet– ismerteti dr. Vingender Szonja fogorvos. – A gyulladáskeltő baktériumok bejuthatnak a véráramba és hozzájárulhatnak lerakódások kialakulásához a szív ereinek falán. Az érelmeszesedés a stroke, illetve infarktus legfőbb kiváltó oka.
A fogorvos szerint megfelelő fogápolással csökkenthetők a szájüregi gyulladásokkal összefüggésbe hozható egyéb betegségek kialakulásának valószínűsége. A szakember szerint a legalapvetőbb higiénia részét kellene, hogy képezze a napi kétszeri alapos, legalább 2 percig tartó fogmosás, valamint a fogközök tisztítása. A fogorvost pedig nem csak a már hiányzó fogak esetén kell felkeresni, de a rendszeres évenkénti ellenőrzésen is.
Fotó: Profimedia – Red Dot
 |
 |
 |
 |
 |