Vörös és viszket? Nem csak téli bőrszárazság, de ekcéma is lehet

Bármilyen életkorban jelentkezhet

Ha ezekben a hónapokban pirosodik ki, viszket, húzódik, válik érdessé a bőrünk, elsősorban meg kell győződnünk róla, nem a vastag, esetleg műszálas ruhák, a lakás száraz levegője, a nem megfelelő tisztálkodó szerek okozzák-e a bőrszárazságot. Amennyiben azonban megfelelő testápolás mellett sem múlnak, esetleg romlanak a tünetek, ajánlatos a bőrgyógyászati kivizsgálás. Ekkor kiderülhet, hogy ekcémáról van-e szó.
A gyermekkorban jelentkező ekcéma a legújabb adatok szerint a gyermekek 10-17 %-át érinti Európában, felnőttkorban ez 5-7 %-ra tehető. Az esetek felében a tünetek már az első életévben jelentkeznek, és 5 éves kor előtt jobbára már megszülethet a diagnózis. Ritkább, hogy felnőttkorban kezdődnek a veleszületett ekcéma, az atópiás dermatitisz bőrtünetei.
Az atópiás dermatitisz krónikus bőrgyulladás, mely bőrszárazsággal, kínzó viszketéssel jelentkezik visszatérően. A betegségnek genetikai alapja van, a különböző külső és belső hatásokra a bőr kóros módon, túlzóan reagál. A veleszületett ekcéma megjelenése az életkorral változó, de a bőrszárazság és viszketés minden szakban jellemző.
Csecsemőkorban az arcon, hajas fejbőrön, majd törzsön jelentkeznek vörös, hámló foltok, de nedvedzés is gyakran észlelhető. Kisgyermekkortól, illetve felnőttkorban könyök-, térdhajlatban, nyakon, combok belső felszínén hámló, vörös, vaskosabb foltokat észlelünk, a bőr gyakran durva tapintású. A bőrtüneteket kísérő viszketés rendkívül erős, gyakran kifejezetten kínzó. A tüneteket számos tényező befolyásolja, mint például fertőzések, étel-, és külső allergének, stressz.

Bőrgyógyásztól más szakorvosokig

A kezelés alapvető része a bőr állandó hidratálása, az elveszített zsírok, lipidek pótlása, amely tünetmentes állapotban is fontos. A helyi gyulladáscsökkentő készítmények viszonylag rövid idő alatt szüntetik meg a gyulladást, ami szinte azonnali könnyebbséget eredményez. A tünetek enyhülésekor úgynevezett immunmoduláló helyi készítményeket (krémeket, kenőcsöket) is alkalmazunk, amelyekkel fenntartható a hosszabb tünetmentes állapot. A szakszerűn alkalmazott immunmoduláló szerek hosszú távon is biztonságosak, megakadályozzák a gyulladásos folyamatok kialakulását, anélkül, hogy a bőr szerkezetét károsítanák – ismerteti dr. Rózsa Annamária, a Dermatica bőrgyógyásza. – Az betegségtől és a személytől függően természetesen számos más kiegészítő kezelés is szóba jöhet, mint bizonyos viszketéscsillapító szerek, speciális orvosi fényterápiára, gyógyszeres kezelés.

Érdemes utána járni az esetleges provokáló tényezőknek is, így szükség lehet allergia-, fogászati, gégészeti, belgyógyászati vizsgálatokra is. Kisgyermekeknél egyes esetekben élelmiszerallergia vagy – intolerancia igazolódhat, kamasz és felnőttkorban a környezeti allergének, pollenek, illatanyagok provokáló szerepe lehet jelentősebb. Ugyanakkor sok esetben a gondos kivizsgálás során sem lehet a tünetekért felelős tényezőt kimutatni, az öröklött hajlamon kívül.

Mit tehet az érintett?

• A rendszeres hidratálás mellett kerülni kell a bőr irritációját is. Ezért kádfürdőzés helyett válasszuk inkább a zuhanyozást, utána pedig használjuk az orvos által ajánlott testápolót. Ezek ugyanis speciálisan az ekcémás bőr ápolására kifejlesztett illatanyag- és színezékmentes készítmények.
• A ruházatban kerüljük a műszálas anyagokat és a gyapjút, a legjobb választás a pamut ruhanemű.
• Az étkezések során – a táplálékallergiás betegek kivételével – nem szükséges külön diétát tartani. Táplálkozásunk legyen változatos, zöldségekben gazdag, a tartósítószereket és adalékanyagokat érdemes elkerülnünk. Az erős, fűszeres ételek fogyasztása nem javasolt, mivel ezek a verejtékkel távozva fokozhatják a tüneteket.
• Érdemes elsajátítani valamilyen stresszkezelési módszert is, mert a feszült lelkiállapot önmagában is fellobbanthatja az ekcémát.

Forrás: Dermatica