Az IBS növeli a szívinfarktus rizikóját

Egyre többen szenvednek IBS-től

A szív-érrendszeri betegségeknek sok ismert önálló rizikófaktora létezik, mint a magas vérnyomás, a dohányzás, a cukorbetegség és magas koleszterinszint, és ezek közé tartozik az IBS is – erre a megállapításra jutott az American College of Cardiology, miután 17.5 millió ember egészségi adatait elemezte.
Az IBS egy tünetcsoport, az emésztőrendszer funkcionális zavara, melynek hátterében nem mutatható ki szervi elváltozás. Az IBS nem keverendő össze két másik, igen hasonló panaszokat okozó betegséggel, a fekélyes vastagbélgyulladással és a Crohn-betegséggel. Míg az előbbi a vastag- és végbelet érinti, az utóbbi a száj és a végbél közt bármely szakaszát érintheti az emésztőrendszernek. Mindegyik kórképnél tipikus tünetként a hasi fájdalom, a hasmenés, a fáradtság és a fogyás jelentkezik. Sokan összekeverik az IBS-t a lisztérzékenységgel vagy cöliákiával is, hiszen a tünetek itt is hasonlóak, de ez utóbbi a gluténra adott speciális immunválasz miatt alakul ki és megfelelő étrenddel karbantartható.

Az IBS-t az esetek többségében a 30-as életévek előtt és gyakrabban nőknél diagnosztizálják.

Miért tekinthető önálló rizikótényezőnek?

Amerikai kutatók vizsgálták meg 17.5 millió, 18-65 év közti személy egészségi adatait, kiszűrvén azokat, akik 2014-2017 közt IBS diagnózist kaptak és azokat, akik (IBS-sel vagy anélkül) szívinfarktuson estek át. Az eredmények szerint 211.870 emberről derült ki, hogy IBS-sel él, ami az USA teljes lakosságára vetítve 1,2 százalékos előfordulást jelent. Azt is megfigyelték a szakemberek, hogy a szív-érrendszeri betegségek ismert rizikófaktorai, mint a dohányzás, a cukorbetegség, a magas vérnyomás és magas koleszterinszint gyakrabban voltak jelen az IBS­-betegek közt. Végezetül arra a megállapításra jutottak, hogy az IBS-betegeknek kétszer akkora esélye van arra, hogy szívinfarktusuk legyen, mint azoknak, akik nincs ilyen problémájuk.
Az emelkedett rizikó akkor is jelentős maradt – egészen pontosan 23 % -, amikor tekintetbe vették az életmódbeli kockázati faktorokat és azokat a megváltoztathatatlan tényezőket, mint az életkor, a nem és a rassz.

Miért fontos ezt tudni a kardiológusnak?

– A kardiológiai kivizsgálásnak kiemelt része az anamnézis felvétel. Az ilyen jellegű kutatások arra hívják fel a figyelmet, hogy valóban teljes körűen szükséges a páciens kikérdezése, leleteinek vizsgálata, hiszen nem csak a meglévő szív-érrendszeri betegségek jelenthetnek rizikófaktort, de számos más betegség vagy állapot is, mint például a menopauza lezárulta a nőknél vagy akár az IBS – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. – Ezért aztán azoknak, akik nem rendelkeznek tünetekkel, de bármilyen szempontból veszélyeztetettek, nagyon ajánlott évente-kétévente egy kardiológiai szűrés. Ilyenkor az alapos kikérdezésen, fizikális vizsgálaton túl a nyugalmi és terheléses EKG, a szívultrahang, az arteriográfiás érállapot felmérés, a vérnyomásmérés, a testösszetétel meghatározás és a nagylabor vizsgálatok már egy olyan, viszonylag teljes képet mutathatnak a szív-érrendszer állapotáról, amellyel lehetővé válik a korai felismerés és szükség esetén a kezelés.

Forrás: Budai Kardioközpont