Köszvény vagy rheumatoid arthritis?

Dr. Selyem Réka, a FájdalomKözpont reumatológus szakorvosa szerint panaszok esetén azért is fontos felkeresni a szakorvost, mert csak a pontos diagnózisra épülhet hatékony kezelés.

Gyulladás – de nem ugyanolyan

A rheumatoid arthritis (RA) és a köszvény is az ízületek érintő, fájdalmas gyulladás, azonban az okok egészen különbözőek. Az RA autoimmun eredetű betegség, amely során a szervezet „tévedésből” az ízületek synoviális szöveteinek egészséges sejtjeit támadja meg. (A synoviális szövet az ízületi tokot belülről bélelő hártya, melynek sejtjei termelik az ízületi folyadékot.) Következményként jelenik meg a gyulladás, a fájdalom és a duzzanat – többnyire a kezekben, a csuklókban, a bokákban és a térdekben.
A köszvény szintén gyulladással jár, ami akkor jön létre, ha a vérben felszaporodik a húgysav és a húgysav kristályai kicsapódnak és lerakódnak a synoviális szövetekben, ezáltal gyulladást okozva főként a nagylábujjakban, a kezekben, a lábfejekben, térdekben és a könyökben. Ez a betegség tehát anyagcsere- és immunológiai eredetű, de nem autoimmun betegség. Felmérések szerint az RA gyakrabban fordul elő nőknél, míg a köszvény több férfit érint.

A tünetek egy része hasonló

Bár mindkét betegség komoly fájdalmat okozhat, az egyik nagy különbség a kettő közt, hogy az RA olyan hosszú távú következményekkel is járhat, mint a szívérrendszeri- és a légzőrendszeri betegségek vagy a csontritkulás, depresszió, rosszindulatú elváltozások. Az RA-s betegek az alábbi tüneteket tapasztalhatják rohamszerűen:

• fájdalom, merevség, duzzanat az ízületekben,
• mindkét oldalon- azaz szimmetrikusan- jelentkező ízületi panaszok,
• gyengeség, elesettség érzés,
• láz.

Hosszú távon pedig olyan következmények jelentkezhetnek, mint az ízületek károsodása, a kezek és a lábak mobilitásának és stabilitásának tartós változása, korai szívbetegségek, szemgyulladás, csontritkulás.
A köszvényesek szintén megélhetik a betegség kiújulását és elmúlását, attól függően, mennyi húgysavkristály rakódik le az ízületeikben. Kiváltó ok lehet olyan ételek és italok fogyasztása is, amelyek purinban gazdagok, mint az alkohol, a vörös húsok, a száraz hüvelyesek, a belsőségek és az üdítők. Valamint genetikai eltérések (pl. enzim-hiányok), fokozott sejtciklus (pl. tumorok) és anyagcserezavarok is (pl. elhízás, veseelégtelenség, dehidráció, bizonyos gyógyszerek: vízhajtók, szalicilátok) kiválthatják a köszvényt.

Ha kialakul a roham, a betegek többek közt ilyen tüneteket tapasztalhatnak – leggyakrabban a nagylábujjukban:

• fájdalom és duzzanat, forróság érzése az ízületben
• asszimetrikusan jelentkező panaszok,
• az ízület korlátozott mozgása, gyengesége.

A rizikófaktorok közt is akad hasonlóság

Bár mind az RA, mind a köszvény esetében megfigyelhető a családi halmozódás, és mindkét betegség esetében rizikófaktor a túlsúly, az elhízás, ám míg az RA kockázati tényezői közé a dohányzás sorolható, addig a köszvény esetén ezek inkább a magas koleszterinszint és vérnyomás, a cukorbetegség és a szívbetegségek.  Bizonyos gyógyszerek, mint a vízhajtók és egyes kezelések (sokszor az RA vagy a psoriasis ellen alkalmazottak) szintén növelik a köszvény rizikóját.
– Mivel a két kórképet sokan összekeverik, nagyon fontos lenne, hogy panaszok esetén forduljunk orvoshoz, aki már a tünetek és a fizikális vizsgálat alapján is elindul a diagnosztizálás útján – mondja dr. Selyem Réka, a FájdalomKözpont reumatológus szakorvosa. – Természetesen fontos a vérvizsgálat is, hiszen így mérhető a húgysavszint és olyan jeleket is kereshetünk, mint a magas C-reaktív protein szint vagy a vérsejtsüllyedés, ami az RA-ra is utalhat. A képalkotó módszerek pedig azért lehetnek szükségesek, hogy lássuk, a betegség okozott-e károsodást a szövetekben vagy csontokban. Ha megszületik a diagnózis, a betegségnek megfelelő kezeléssel sokat lehet javítani az állapoton. Fontos, hogy mindkét esetben a gyógyszerelés mellett vállalni kell bizonyos étrendbeli és életmódbeli változtatásokat is, így a rizikófaktorok is kiküszöbölhetőek.

Forrás: FájdalomKözpont