Mindkettőt mosakodásra találták ki, az egyik viszont klinikailag is bizonyítottan jobb a másiknál. Vajon melyik lehet az?
Bár több ezer évig szappannal mosakodtak az emberek, a legújabb kutatások szerint mégis egészségesebb, ha folyékony alapú tisztálkodószert használunk.
Hogy miért? A szappanok egyik fő összetevője (az állati és a növényi zsírokon kívül) az SLS (nátrium lauril-szulfát), mely dehidratáló és bőrroncsoló tulajdonságairól is ismert. Ez azt jelenti, hogy bár a szappan hatékonyan tisztít, a zsírt mindenhonnan képes kioldani – a bőrből is -, ami miatt gyakran szokott húzódni a kézfejünk egy-egy kézmosás vagy mosogatás után.
Talán nem meglepő, hogy ez a formula viszonylag olcsó, ezért legtöbbször a ”nem túl márkás” kéztisztítókba, valamint az antibakteriális kézfertőtlenítő gélekbe is ezt szokták tenni.
Well&Fit-tipp: Ha bőrirritációra vagy érzékenységre hajlamos vagy, igyekezz minél kevesebbet érintkezni ezzel az SLS savas bázisú összetevővel, hiszen könnyen kikezdheti a bőrödet!
A tusfürdők alapja ezzel ellentétben a kókuszolajból nyert SCS (nátrium-kókusz-szulfát), mely bőrrel és vízzel érintkezve finom bevonatot és habot képez a bőr felületén. Ezt a formulát a bőrgyógyászok is ajánlják extrém bőrszárazságra, pikkelysömörre és ekcémára, hiszen kevésbé irritáló, mint az SLS – azonban, mint minden más, ez az összetevő is okozhat kellemetlenségeket az arra érzékenyeknél.
A dermatológusok szerint rajtunk áll, mivel tisztálkodunk. Azonban érdemes lehet fontolóra venni a házi készítésű szappanok használatát is, hiszen ez a verzió nyújtja a legbőrbarátabb megoldást.
 |
 |
 |
 |
 |