A nyirokcsomók az immunrendszerünk fő szereplői közé tartoznak, így gyakori, amikor megfázás, influenza és egyéb betegségek alkalmával megduzzadnak, jól kitapinthatóvá válnak. Igen ám, de mi a helyzet akkor, amikor látszólag kóros állapot nélkül duzzadnak meg a nyirokcsomók? A kérdésre dr. Ercsei Ibolya, a Trombózis-és Hematológiai Központ hematológusa adott választ.
A nyirokcsomók szerepe, duzzadása
A nyirokcsomók a nyirokrendszer részét képezik, és feladatuk a nyirok megszűrése (pl.a kórokozóktól), a nyiroksejtek termelése, valamint igen fontos szerepet töltenek be az immunrendszer szabályozásában is, mivel lényegében ezek vezérlik a védekező folyamatokat. Normál esetben igen apró csomókról van szó, ám bizonyos helyzetekben többszörösükre is növekedhetnek, főleg valamilyen gyulladás vagy fertőzés következtében. Ezek mellett nem ritka, amikor valamilyen autoimmun betegség, allergia okozza a panaszt, sőt, rossz esetben akár rosszindulatú daganatra hívja fel a figyelmet.
Limfóma egyik tünete is lehet a nyirokcsomó megnagyobbodás
Sajnos a fájdalmatlan nyirokcsomó megnagyobbodás egy rosszindulatú hematológiai daganatot, limfómát is jelezhet. Sokáig rejtőzködhet a betegség, mivel tüneteit könnyű mással összekeverni, ráadásul nem is mindig látványosak a panaszok. A mielőbbi diagnózis igen fontos, ugyanis,ha idejében felismerik és megkezdik a kezelést, úgy az egyik legjobban gyógyítható ráktípus.
A limfóma – ahogy a neve is mutatja- a limfocitákat érinti, melyek kórosan növekednek, osztódnak. Nyirokcsomó duzzanat azért lép fel a betegség során, mert ezek az abnormális sejtek a nyirokcsomókban gyűlnek össze. Ezek a fájdalmatlan csomók 1 cm-re vagy annál nagyobbra nőnek, és rendszerint a nyakon, hónalj területén, lágyéki részeken lehet őket kitapintani (viszont olykor a lép nagyobbodik meg). Eleinte általában egy-egy adott régió érintett, ám előrehaladott állapotban testszerte is megjelenthet a probléma.
A limfóma tünetei
· Fájdalmatlan, megnagyobbodott nyirokcsomó
· Éjszakai izzadás
· Megmagyarázhatatlan láz
· Fogyás
Hodgkin és non-Hodgkin limfóma
A limfómának 2 fő típusát különböztetjük meg: létezik Hodgkin és non-Hodgkin limfóma. Fő különbség a kettő között, hogy míg az előbbinél jelen vannak bizonyos limfociták (Reed-Sternberg sejtek, Hodgkin-sejtek), addig az utóbbinál ezek nem mutathatók ki. Ráadásul a Hodgkin-kór egységes betegség, a non-Hodgkin limfómának viszont több altípusa is létezik.
Fontos különbség van köztük a rák progressziójában, kezelésében is, ugyanis a Hodgkin-kór igen eredményesen gyógyítható, a non-Hodgkin már kevésbé (vagyis bizonyos típusai). Ez utóbbinak létezik gyors és lassú lefolyású formája. Gyors lefolyás esetén a betegség agresszív, kezelés nélkül hamar az életet követeli, ám jó oldala, hogy igen jól reagál a terápiára (főleg azért, mert már korán okoz tüneteket). Lassú lefolyás esetén a nyirokcsomók lassan, alig észrevehetően nőnek, ám a rák kevésbé reagál a kezelésre, mert általában későn, véletlenszerűen fedezik fel. Viszont mivel nem agresszív, van, hogy évekig nem igényel kezelést, ráadásul tünetmentessé is tehető.
A limfóma diagnózisa, kezelése
Hogy el lehessen dönteni, daganattal van-e a paciensnek dolga, ahhoz laborvizsgálatra és a nyirokcsomóból biposziára van szükség. Amennyiben kiderül, rosszindulat sejtburjánzással álunk szemben, úgy meg kell határozni többek között a limfóma típusát, helyét, agressziviását, esetleges áttét képzését. Az orvos a képalkotó vizsgálatok mellett a csontvelőből mintát vesz.
A pontos diagnózis felállítása után megkezdődhet a kezelés. Tünetmentes esetben, nem agresszív típus esetén kezelésre nincs szükség, csupán rendszeres kontrollra, ám súlyosabb esetben, a daganat fajtája, agresszivitása, lefolyása függvényében kemo/sugár/immun/antitest terápiát, illetve őssejt transzplantációt javasol az orvos.
 |
 |
 |
 |
 |