Csecsemőknél, kisgyerekeknél gyakori, de felnőtteknél sem ritka, hogy a nagy melegben piros kiütések, hólyagocskák jelennek meg a bőrükön.
Dr. Rózsa Annamária, a Dermatica bőrgyógyásza segít megkülönböztetni a melegkiütést a napallergiától.
Miért olyan gyakori a kicsiknél a melegkiütés?
A miliaria, vagyis a melegkiütés meglehetősen gyakori bőrtünet gyerekeknél, csecsemőknél, ugyanis az ő hőszabályozásuk nem olyan fejlett, mint a felnőtteké, és emiatt a hőség hatására könnyen eltömődnek a verejtékmirigyeik. Ha pedig ebben a meleg és nedves környezetben a baktériumok is elszaporodnak, szinte törvényszerűen megjelennek a piros foltok, a hólyagok.
Éppen ezért a szülőknek nagyon gondosan kell eljárniuk a gyerekek öltöztetése kapcsán, hiszen sokan túlzott óvatosságból nyáron is túlöltöztetik a kicsiket. Ők pedig nem tudnak a melegről másképpen jelezni, csak sírással, nyűgösködéssel, amit a szülő nem feltétlenül értelmez jól. Vagyis fontos lenne a gyerekeknél is a szellős, könnyű öltözéket és lehetőség szerint a pelenka nélküli „szellőztetést” választani.
A melegkiütés és a napallergia nem ugyanaz
A felnőttkorban kialakuló melegkiütés nem feltétlenül csak a legnagyobb hőségben jelenhet meg, hiszen annyi is elég hozzá, hogy túl szoros, nem szellőző ruhák alatt megrekedjen az izzadtság a test felületén. Az emiatt elszaporodó melegkiütések lehetnek gyulladtak és nem gyulladtak. A gyulladásos formát miliaria rubrának hívják és többnyire viszkető, duzzadt, vörös pattanás formában jelenik meg. A nem gyulladásos típus, a kristályos miliaria főként a háton, a vállon, a mellkason, a hónaljban alakul ki, és láthatóan egy folyadékkal töltött hólyag formában jelentkezik. Persze többnyire nem egyetlen hólyagról van szó, sőt, az adott bőrfelületen nagyobb csoportokban vannak jelen a hólyagocskák. Ezek nem viszketnek, nem pirosak, és ha kipukkantjuk, elvakarjuk őket, vízszerű folyadék távozik belőlük. Jellemzően gyorsan elmúlnak, különösen, ha szabadon hagyjuk a testfelületet.
A melegkiütéssel szemben a napallergia sokféle formában jelentkezhet, lehet csupán piros folt, pattanás és mutatkozhat csalánkiütésként is. Sokszor csak a fénynek kitett testrészeken jelentkezik, de ha valódi allergiáról van szó, a fényhatást követően az egész testen megmutatkozhat. Mi jellemző a napallergiára? Elsősorban az égő, viszkető érzés, az esetleg felhólyagosodó bőr, és az, hogy a leégéssel szemben, ez esetben nem jelentkezik hámlás a folyamat végén. Viszont ki-kiújuló bőrtünetről van szó, amely okozhat visszamaradó foltos elváltozást is.
Mit tehetünk magunkért, hogyan segíthet a bőrgyógyász?
– Ha biztosak vagyunk benne, hogy melegkiütésről van szó, a legfontosabb, hogy könnyű, szellős öltözékre váltsunk, minél többet hagyjuk szellőzni a bőrt. Az esetek többségében a tünet magától elmúlik, főként, ha kristályos miliáriól van szó – hangsúlyozza dr. Rózsa Annamária, a Dermatica bőrgyógyásza. – Ugyanakkor előfordul, hogy mégsem múlik magától a kiütés, ezért érdemes orvoshoz fordulni, aki sokszor cinktartalmú rázókeveréket rendel el. Ugyanezzel a keverékkel enyhíthető a gyulladt típus okozta viszketés, égő érzés is, és ki lehet próbálni hintőporos kezelést is, főként orvosi tanács alapján. Ritkábban, de megesik, hogy helyi antibiotikumos kenőcsre van szükség, ha a kínzó tünetek alapján úgy látszik, hogy elszaporodtak a baktériumok az adott bőrfelületen. A kivizsgáláson persze az is kiderülhet, hogy mégis napallergiáról van szó, amelyet szintén ajánlatos lehet gyulladáscsökkentő, hűsítő készítménnyel kezelni, súlyosabb esetben antihisztamin tartalmú gyógyszer szedése mellett.
Forrás: Dermatica, Fotó: 123RF
 |
 |
 |
 |
 |