Az édesburgonya az egészséges táplálkozás sztárja lett. De van, amiről kevesen beszélnek: nem minden esetben előnyös.
Az édesburgonya az utóbbi években szinte minden diétás étrendben megjelent. Magas rosttartalma, vitaminjai és alacsony glikémiás indexe miatt sokan „szuperélelmiszerként” emlegetik. De vajon tényleg minden helyzetben jó választás?
A probléma ott kezdődik, hogy az édesburgonya szénhidráttartalma nem elhanyagolható. Bár lassabban emeli a vércukorszintet, mint a hagyományos burgonya, cukorbetegeknek vagy inzulinrezisztenciával élőknek nem mindegy, mennyit fogyasztanak belőle.
Ráadásul az elkészítési mód sokat számít. Ha olajban sütjük, a „diétás” jelző gyorsan eltűnik, és kalóriabomba lesz belőle. A másik kevésbé ismert tény: az édesburgonya bizonyos vegyületei nagy mennyiségben fogyasztva problémát okozhatnak a vesekőre hajlamosaknál, mert oxalátot tartalmaz.
Ez persze nem jelenti azt, hogy az édesburgonya „rossz” – sőt, mértékkel fogyasztva remek tápanyagforrás. De fontos tudni, hogy nem csodaszer, és nem helyettesíti a változatos étrendet. Ha egészségesen szeretnél étkezni, ne ragadj le egyetlen „trend” alapanyagnál, inkább építs fel kiegyensúlyozott menüt.
 |
 |
 |
 |
 |