Egyre többen áztatják szódabikarbónás vízbe a zöldségeket és gyümölcsöket abban a reményben, hogy így tisztábbak lesznek.
Bizonyos növényvédőszer-maradványoknál valóban lehet hatása, de az egyszerű folyó víz továbbra is az alapvető ajánlás.
A szódabikarbóna az utóbbi években valóságos háztartási univerzális szer lett. Használjuk sütéshez, takarításhoz, szagtalanításhoz, és sokan a zöldségek, gyümölcsök megtisztítására is esküsznek rá.
Az elképzelés logikusnak hangzik: ha a víznél „erősebb” oldatba áztatjuk az almát, paprikát vagy uborkát, talán több szennyeződést és növényvédőszer-maradványt tudunk eltávolítani róla. A kérdés azonban az, hogy valóban szükség van-e erre minden alkalommal.
A hivatalos élelmiszer-biztonsági ajánlások ennél jóval egyszerűbb módszert javasolnak: a friss zöldségeket és gyümölcsöket fogyasztás vagy elkészítés előtt alaposan mossuk meg folyó víz alatt. Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság, az FDA szerint szappan, mosogatószer vagy kereskedelmi zöldségmosó használata nem ajánlott.
(Fotó: unsplash)
Egy vizsgálat szerint a szódabikarbóna tényleg segíthet
A szódabikarbónás módszer azonban nem teljesen alaptalan internetes praktika. Egy 2017-ben publikált kutatás almákon vizsgálta különböző mosási módszerek hatását két növényvédőszer, a tiabendazol és a foszmet eltávolítására.
A kísérletben az 1 százalékos, vagyis literenként körülbelül 10 gramm szódabikarbónát tartalmazó oldat hatékonyabban távolította el a felszíni növényvédőszer-maradványokat, mint a sima csapvíz. A kísérleti körülmények között nagyjából 12–15 perces áztatás kellett ahhoz, hogy a vizsgált szerek felszíni maradványait eltávolítsák.
Ez első hallásra erős érvnek tűnhet a módszer mellett, ám van egy fontos részlet: ez egy meghatározott gyümölcsön, meghatározott növényvédő szerekkel végzett laboratóriumi vizsgálat volt. Ebből nem következik, hogy minden zöldségnél, minden vegyszer esetében ugyanazt az eredményt kapnánk.
Ráadásul azok a növényvédőszer-maradványok, amelyek már behatoltak a héjba, nem feltétlenül távolíthatók el egyszerű mosással.
A baktériumok ellen nem csodaszer
Fontos különbséget tenni növényvédőszer-maradványok és mikrobiológiai szennyeződések között. Attól, hogy egy módszer bizonyos vegyületeket hatékonyabban eltávolít a héjról, még nem következik automatikusan, hogy a baktériumokat is megbízhatóan elpusztítja.
Az FDA szerint a zöldségek és gyümölcsök alapos folyó vizes lemosása csökkentheti a felszínen található baktériumok mennyiségét, de nem képes valamennyit eltávolítani. A hatóság ezért több egyszerű lépést javasol: tiszta kézzel dolgozzunk, sérült részeket vágjuk ki, a terményt folyó víz alatt mossuk, a kemény héjú zöldségeket és gyümölcsöket pedig tiszta kefével is át lehet dörzsölni. Mosás után a tiszta papírtörlővel vagy konyharuhával történő szárítás tovább csökkentheti a felületen maradt baktériumok számát.
Még azt is mossuk meg, amit meghámozunk
Sokan gondolják úgy, hogy a banánt, dinnyét, avokádót vagy uborkát felesleges megmosni, ha úgyis lehúzzák vagy levágják a héját. Élelmiszer-biztonsági szempontból azonban ez nem jó stratégia.
A héj felszínéről ugyanis a kés könnyen átviheti a szennyeződéseket az ehető részre. Az FDA ezért azt tanácsolja, hogy azokat a terményeket is mossuk meg felvágás előtt, amelyeknek a héját végül nem fogyasztjuk el.
Különösen fontos ez például a dinnyéknél és más kemény héjú terményeknél, amelyeket érdemes folyó víz alatt tiszta zöldségkefével is átdörzsölni.
Akkor érdemes szódabikarbónát használni?
A tudomány jelenlegi állása alapján a válasz nem egyszerű igen vagy nem. Bizonyos felszíni növényvédőszer-maradványok eltávolításában a szódabikarbónás áztatás hatékonyabb lehet a sima víznél – ezt laboratóriumi eredmények is alátámasztják.
Ettől azonban még nem szükséges minden paradicsomot, almát vagy salátalevelet szódabikarbónában áztatni. A hétköznapi élelmiszer-biztonsági gyakorlat alapja továbbra is az alapos folyó vizes mosás, szükség esetén dörzsöléssel vagy kefével. A szappant és mosogatószert viszont érdemes messzir elkerülni: a zöldségek és gyümölcsök porózus felülete miatt ezek maradványai bekerülhetnek az élelmiszerbe.
A szódabikarbóna tehát lehet egy plusz lépés azok számára, akik különösen szeretnék csökkenteni egyes felszíni növényvédőszer-maradványokat. Csodaszernek azonban nem tekinthető, és az alapos, folyó vizes mosást sem helyettesíti.
 |
 |
 |
 |
 |