Tartós rekedtséget, torokfájást, gombócérzést, fátyolos, hamar elfáradó hangot, átmeneti némaságot okozó légúti betegségekkel rendszerint orvoshoz fordulunk.
Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniátert, a Fül-orr-gégeközpont orvosát arról kérdeztük, hogy mit tegyünk, ha semmilyen egyéb betegségre utaló tünetünk – rossz közérzet, láz, köhögés vagy náthás panasz – nincs, ám a hangunk mégsem az igazi.
Munkahelyi ártalom?
A mindössze pár centiméter hosszú hangszalagok a gége közepén helyezkednek el. Az emberi hangok a gégén átáramló levegő hatására képződnek, a kiáramló levegő megrezegteti a hangszalagokat, amelyek mozgását a belső gégeizmok irányítják. Az ekkor keletkezett alaphang aztán a garat, a száj-és az orrüregben nyeri el az emberre jellemző végső formáját. Dr. Holpert Valéria elmondta, hogy ha valaki sokat használja a hangját – például énekes, tanár, színész, ügyfélszolgálaton dolgozik – és nem megfelelő a hangképzése, akkor annak valóban komoly szövődményei lehetnek, például gyakori rekedtség, torokfájás, akár beszédképtelenség is kialakulhat. A helytelenül használt hangképző szervekben gyakrabban lép fel gyulladás pl. hangszalaggyulladás és hangszalagcsomó is létrejöhet.
Légúti betegségek és helytelen hangképzés kivizsgálása
A felsorolt panaszok kezelésével a fül-orr-gégészeten belül, a hangképzési zavarok vizsgálatára specializált szakember a foniáter foglalkozik. A vizsgálat során először kizárja azokat az anatómiai eltéréseket, – daganat, hangszalagpolip, krónikus gyulladás, hangszalag csomók – amelyek közrejátszhatnak a panaszok megjelenésében. A gégetükrözés napjainkban a fül-orr-gégészeti alapvizsgálatok közé tartozik, mely az ebben az időszakban gyakori légúti betegségek diagnózisa mellett nagy segítséget nyújt a helytelen hangképzés okainak és szövődményeinek feltérképezésében is.
Hogyan zajlik a vizsgálat?
A gégetükrözés, másnéven laringoszkópia a hangszalagok és a gége vizsgálata. Ez a terület már nem látható akkor, amikor a beteg torkán, garatmandulákon lévő elváltozásokat még nagyra nyitott száj kíséretében elhangzó „ááá” hang mellett ellenőrizni lehet. A vizsgálat során az orvos kisméretű gégetükröt felmelegítve – azért, hogy a kilélegzéskor ne csapódjon le pára – kaphat képet a hangszalagok állapotáról. Emellett létezik már az ún. direkt laringoszkópia is, melynek során a fül-orr-gégész hajlékony, üvegszálas endoszkóppal vizsgálja a gégét.
Hangképzési zavarok kezelése
Ha a vizsgálat során valamilyen látható elváltozást tapasztalható, akkor első körben azt kell kezelni. Amennyiben semmilyen szervi elváltozás nincs, akkor beszédterápiás foglalkozások segíthetnek. A hangterápia segítségével elsajátítható a helyes légzés, a pontos artikuláció, a lágy hangindítás, a megfelelő hangosítás és minden olyan képesség, amely a jó hangképzést eredményez, így a például a hang kifáradása, a torokfájás és a rekedtség is megszüntethető.
Forrás: Fül-orr-gégeközpont
 |
 |
 |
 |
 |