Évtizedekkel ezelőtt szinte minden kamrában ott lapult, ma azonban már nem ajánlott, sőt élelmiszer-tartósításra nem engedélyezett. A szalicilt sok családban még mindig a befőzéssel azonosítják, pedig ideje más módszert választani helyette.
Lekvár, befőtt, paradicsomlé vagy savanyúság: régen sok házi recept végén szerepelt a mondat, hogy a tetejére kerüljön egy késhegynyi szalicil. Generációk tanulták egymástól ezt a módszert, így nem meglepő, ha még ma is felbukkan régi receptfüzetekben vagy családi receptekben.
A helyzet azonban megváltozott. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, vagyis a Nébih szerint korábban a szalicil volt az egyik legelterjedtebb tartósítószer, élelmiszerben azonban egészségkárosító hatásai miatt már nem engedélyezett a használata. A hatóság többek között allergiás reakciót, asztmát és gyomorfekélyt említ a lehetséges problémák között.
Fontos ugyanakkor pontosítani: nem egy 2026-ban bevezetett, új tiltásról van szó. A szalicil élelmiszer-tartósítószerként már korábban kikerült az engedélyezett megoldások közül.
(Fotó: unsplash)
Nem minden tartósítószer tiltott
A szalicil helyzete nem jelenti azt, hogy minden befőzéshez használható tartósítószer problémás lenne. A Nébih szerint például a nátrium-benzoát használható tartósításra, ugyanakkor csak indokolt esetben és az előírt mennyiségben célszerű alkalmazni. Házi tartósításnál citromsav, borkősav és aszkorbinsav is szóba jöhet bizonyos célokra.
A tartósítás biztonságát azonban nem csupán egy hozzáadott anyag teremti meg. Legalább ennyire fontos az alapanyagok megfelelő előkészítése, az üvegek tisztasága, a megfelelő hőkezelés és a légmentes lezárás.
Az üveg lezárása kulcskérdés
A befőzés egyik legnagyobb hibája, ha abban bízunk, hogy egy kevés tartósítószer minden más problémát megold. Ez nem így van.
A Nébih külön hangsúlyozza a befőttesüvegek megfelelő zárását. Ha a fedél nem zár légmentesen, a romlást vagy akár megbetegedést okozó mikroorganizmusok bejuthatnak az üvegbe és elszaporodhatnak. Emiatt sérült, rozsdás vagy rosszul illeszkedő tetőt nem érdemes használni.
A kész befőtteket hűvös, száraz, jól szellőző, közvetlen napfénytől védett helyen ajánlott tárolni. Felbontás után pedig hűtőbe kell tenni őket, és lehetőleg rövid időn belül elfogyasztani.
A nagymama receptjét is érdemes néha felülvizsgálni
A családi receptek értéke felbecsülhetetlen, az élelmiszer-biztonsági ismeretek azonban folyamatosan változnak. Ami ötven évvel ezelőtt bevett gyakorlatnak számított, arról ma már többet tudhatunk.
Ha tehát egy régi befőzési recept szalicilt ír elő, ne automatikusan kövessük az utasítást. Érdemes korszerű, ellenőrzött tartósítási módszert választani, és különösen nagy figyelmet fordítani a tisztaságra, a megfelelő hőkezelésre és a biztonságos lezárásra.
A jó befőtt titka ugyanis nem egy csipetnyi porban rejlik, hanem a gondosan betartott technológiában.
 |
 |
 |
 |
 |