Itt az idő, hogy megbarátkozz a tofuval és a szójatejjel
Ha eddig te is otthagytad a boltok polcain a szójatejet, a szójatejszínt, a szójababot, a tofut, a tempeh-t és a misot, nem hibáztatunk érte, hiszen rengeteg információ terjed a szója káros hatásairól. Többek között szoros kapcsolatba hozták a mell- és a petefészekrák kialakulásával. Vajon tényleg ennyire ártalmas? Jó lenne tudni, hiszen remek növényi fehérjeforrás, illetve rengeteg vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, mint a B1-, B2-, B6-, E-vitamin, a kálium és a magnézium. Kiváló táplálék lehet vegetáriánusok számára, de húsimádóknak is üdítő változatosságot nyújthat.
Próbáljuk nézni a tényeket: egy ’90-es évek eleji kutatás során azt találták, hogy azoknál a nőknél, akik sok szóját iktattak be az étrendjükbe, valójában inkább csökkent a mellrák kialakulásának az esélye. Majd 1996-ban ennek ellentmondó eredményt kaptak a kutatók, lehetséges kockázatként nevezve meg a szóját. 2000-ben pedig azt találták, hogy preventív tulajdonsággal bír, mivel azok a nők, akik leküzdötték a mellrákot, és szóját ettek, kevésbé veszélyeztette őket a betegség kiújulása. 2006-ban egy amerikai tanulmány egyenesen azt taglalta, hogy a szója fogyasztása jótékony hatással van a szív- és érrendszer egészségére. 2017-ben erre az FDA rácáfolt. Csoda ezek után, hogy fogalmunk sincs, egészséges-e a szója vagy inkább méreg? Az orvosok azt tanácsolják, hogy mint mindenben, a szójabevitelben is érdemes mértéket tartani, így válhat az egészséges étrend szerves részévé. Ebbe akár napi 2-4 adag szójás étel is belefér. A mennyiség mellett a minőségre sem árt figyelni: érdemes inkább a teljes értékű szóját, mint a tofu, a tempeh és az edamame fogyasztani, és kerülni az olyan feldolgozott formáit, mint a szójaburger és a szójavirsli. Az alábbi ijesztő tévhiteknek azonban semmiképp se dőlj be.
1. tévhit: mellrákot okoz
Biztosan te is hallottad, hogy a szója növeli az ösztrogén szintjét a szervezetben, emiatt mell- és petefészekrákot okoz. Az egész rémhír egy 1998-as, egereken végzett kutatáson alapszik, amely szerint a szójában található izoflavonok (az ösztrogén hormonhoz hasonlóan működnek) növelik a már kialakult rákos sejtek nagyságát. A kutatás miatt az egészségügyi szakemberek elkezdték óva inteni a lakosságot a szója fogyasztásától. Más kutatások viszont pont az ellenkezőjére jutottak, a szója fogyasztása egyenesen védi a mellrák túlélőit attól, hogy ne térjen vissza a gyilkos kór. A legnagyobb méretű egy 2006-os kísérlet volt, 11224 résztvevőjének eredményei kimutatták, hogy a szója jelentősen javítja a túlélési esélyeket.
2. tévhit: meddőséget okoz
A szója ösztrogénszerű tulajdonsága miatt elkezdték feltételezni, hogy túlzott fogyasztása negatív hatással lehet a termékenységre. A kutatások pedig táptalajt adtak ennek a félelemnek: egy 2008-as, egereken végzett kísérlet szerint a szója csökkenti a termékenységet. Egy évvel későbbi kutatás során pedig azt találták, hogy a szóját fogyasztó, premenopauzás nőknek két fontos hormonszintjük is módosult, gátolva a termékenységet. A többi kísérlet ezeket nem igazolta, inkább azt tapasztalták, hogy a szója moderált fogyasztása egyenesen segíti a fogamzást. Sőt, az állati fehérjék azok, amik hajlamosabbá tesznek a termékenységi problémákra, ezért javasolják az olyan növényi fehérjékkel való kiváltásukat, mint a bab, a magvak, a tofu és a szójabab.
3. tévhit: nőiessé teszi a férfiakat, megnő a mellük
Ez a mítosz avval kezdődött, hogy egy fiatalabb és egy idősebb férfi a rendszeres szójafogyasztástól elnőiesedést, például mellnövekedést tapasztalt. A 19 éves, jóétvágyú fiú vegán életmódot folytatott, naponta akár 12-20 adag szóját is beiktatva étrendjébe, míg a 60 éves férfi napi 3 liter szójatejet ivott meg. Egyértelmű, hogy egyik sem tekinthető normális mennyiségnek. A 2010-es kutatások azonban semmiféle összefüggést nem találtak a férfiak szójafogyasztása és hormonális változása között. Ha nem fogyasztod kilószámra a tofut és literszámra a szójatejet, akkor biztosan nem okoz ilyen jellegű problémát.
 |
 |
 |
 |
 |