Divatosak a „mentes” élelmiszerek, de nem árt vigyázni velük

Dinamikusan nő a speciális táplálkozási igényeket kielégítő élelmiszerek forgalma világszerte, egyes országokban évente akár 25-30 százalékkal többet adnak el belőlük. Nincs ez másképp nálunk sem, a TÉT Platform közelmúltban végzett reprezentatív kutatása szerint a magyarok is kedvelik, ha bizonyos összetevőket nem, vagy csökkentett mennyiségben tartalmazó termékeket tehetnek a kosarukba. A legtöbben, tízből négyen a zsírszegény élelmiszereket keresik, de alig valamivel kevesebb azok száma, akik inkább a szénhidrátcsökkentett termékeket kedvelik. A kalóriaszegénység az 1019 megkérdezett 37 százalékának fontos szempont, laktóz- vagy gluténmentes élelmiszert a vásárlók több mint egytizede, pontosan 12 százaléka keres többé-kevésbé rendszeresen.

„Mentes” élelmiszernek hagyományosan a tej-, a laktóz- vagy a gluténmentes termékeket nevezzük. Ezeknek egyes krónikus problémák, például cukorbetegség, laktóz-intolerancia vagy bizonyos allergiák esetén fontos szerepe van a diétában, azonban egyre többen vannak azok, akik nem betegségük, hanem a „mentes” élelmiszereknek tulajdonított pozitív egészségi hatások miatt építik be azokat étrendjükbe. Utóbbi esetben gyakran keresik a cukor-, szója vagy éppen tartósítószer-mentes élelmiszereket is az emberek. Mindezt jól mutatják a kutatás adatai is: míg a laktózmentes termékeket választók aránya körülbelül megfelel a betegség által érintettek számának, addig a gluténmentes élelmiszereket keresők száma nagyságrenddel magasabb, mint a gluténérzékenység egy százalékos gyakorisága.

A kérdés az, valóban van-e jótékony hatása, ha a „mentes” termékeket választjuk?

Antal Emese dietetikus, szociológus, a kutatást végző TÉT Platform szakmai vezetője szerint a jelenségnek van pozitív oldala: „A módosított összetételű termékek bővülő kereslete a fogyasztói tudatosság növekedését is jelzi, hiszen a vásárlók megnézik a címkéket, tájékozódnak a termékben található tápanyagokról, ami nagyon hasznos. Fontos azonban, hogy különbséget tegyenek a speciális élelmiszerek és a bizonyos összetevőkből csökkentett mennyiséget tartalmazó élelmiszerek között. A változó fogyasztói igények folyamatos fejlesztésre ösztönzik az élelmiszergyártókat, ennek köszönhetően jelentek meg csökkentett szénhidrát- vagy zsírtartalmú készítmények. Elég, ha csak az üdítőitalokra gondolunk: a gyártók sorra jelentik be italaik cukormentes, édesítőszerrel készült változatait, ezzel is hozzájárulva a cukorfogyasztás csökkenéséhez” – mondja a szakértő, aki szerint azonban érdemes lenne másra is odafigyelni. „A hazai lakosság szénhidrát-, ezen belül cukorfogyasztása a WHO által meghatározott maximális érték alatt van, bár az utóbbiból kissé emelkedő tendencia figyelhető meg. Ugyanakkor többször kellene zsír- és sószegény termékeket is választanunk, mert ezekből a tápanyagokból jóval a javasolt maximum felett fogyasztunk.”

A dietetikus szerint azonban a „mentes” termékek divatja hosszabb távon akár problémákhoz vezethet: „Megbízható tudományos kutatások szerint a glutén az emberek körülbelül 99 százalékának semmilyen problémát nem okoz. Akik viszont a vélt káros hatások miatt elhagyják étrendjükből az ezt tartalmazó gabonaféléket, növelik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, amely összefüggésben lehet az alacsony rostbevitellel. A Mayo Klinika frissen publikált kutatása szerint pedig a gluténmentes étrend együtt jár bizonyos nehézfémek szintjének emelkedésével. A vérvizsgálatok például a kadmium, a higany és az arzén megnövekedett értékét mutatták ki az alapvetően egészséges, de gluténmentes étrendet követő embereknél.”

A táplálkozási szakértő azt ajánlja, hogy orvosi diagnózis nélkül ne fogyasszunk rendszeresen „mentes” élelmiszereket. Azt viszont jónak tartja, ha odafigyelünk az étrendünkre, és tudatosan választunk alacsony szénhidrát- és zsírtartalmú élelmiszereket, mivel ezekkel csökkenthetjük a túlsúly kialakulásának kockázatát.