Noha sokan csak a médiában megjelenő (sokszor megalapozatlan) információk alapján tartanak laktóz- és/vagy gluténmentes diétát, kétségtelen, hogy sok ember számára egészségügyi szempontból fontos a körültekintő életmód kialakítása.
Gluténérzékenység
Sokan gondolhatják, hogy a gluténérzékenység (más néven cöliákia) egy táplálékallergia, de valójában egy örökletes, genetikailag meghatározott autoimmun betegségről van szó. A glutén nem más, mint a kalászos gabonafélékben megtalálható fehérje (gliadin és glutenin fehérjék keveréke). Gluténérzékenységben a búzagliadin és a gliadinnal azonos szerkezettel rendelkező gabonafehérjék (szekalin a rozsban, hordein az árpában) károsítják a vékonybél nyálkahártyáját és okozzák a tüneteket. A cöliákia egy egész szervezetet érintő betegség: nemcsak emésztőrendszeri panaszokat, hanem egyéb szervek (pl. csontrendszer, bőr) károsodását is okozhatja. A tünetek rendkívül változatosak lehetnek, és bármely életkorban jelentkezhetnek. A legtöbben enyhe emésztési problémákra, fáradékonyságra panaszkodva fordulnak orvoshoz. Nagyon fontos, hogy betegség gyanúja esetén mindig forduljunk orvoshoz, az öndiagnózis nem diagnózis. A világ népességének körülbelül 1-2 százalékát érinti a betegség.
A gluténérzékenység nem gyógyítható, azonban élethosszig tartó speciális, gluténmentes diétával teljes mértékben kezelhető, karban tartható. Gluténmentes étrend hatására a vékonybél sejtjei regenerálódnak; a hiánybetegségek, tünetek megszűnnek. Egy cöliákiásnak szigorúan kell tartania a diétát; már kis mennyiségű gluténtartalmú étel is káros. Lehet, hogy közvetlenül fogyasztás után nem tapasztalunk tüneteket, de szervezetünket folyamatosan károsítjuk, hiszen a glutén aktivizálja az immunrendszert és elindul az autoimmun folyamat.
Laktózérzékenység
A laktózérzékenység (más néven laktózintolerancia vagy tejcukorérzékenység) a tejben, tejtermékekben található tejcukor (laktóz) emésztésének képtelenségét jelenti. Ennek oka a lebontáshoz szükséges laktáz enzim alacsony szintje vagy teljes hiánya. Becslések szerint világszerte a felnőtt népesség kb. 70-75 százalékánál áll fenn részleges vagy teljes laktózintolerancia. (A kor előrehaladtával csökken az emberi szervezet tejcukor-emésztő képessége, ezért ilyen magas ez a szám.) A laktózérzékenység a kellemetlen tüneteken kívül egyéb egészségügyi problémákkal nem jár. Kezelése a tünetek minimalizálásából, vagyis a laktózmentes étrend betartásából áll.
A 2014. december 13-a után gyártott élelmiszerek csomagolásán kötelező allergénként feltüntetni a tejet, a tejszármazékokat és a gluténtartalmú gabonákat (illetve ha a termék gluténnal szennyeződhet). A „mentes” étrend összeállítása során fogyaszthatók a feldolgozatlan élelmiszerek, illetve azon feldolgozott (pl. ízesített készítmények), melyek csomagolásán fel van tüntetve, hogy a termék laktózmentes és gluténmentes.
Sportolók érzékenysége
A fizikailag aktív, esetleg hivatásos sportoló esetén kifejezetten és kiemelten fontos a tünetek nem elbagatellizálása, a szakorvosi diagnózis felállítása és az egyénre szabott, dietetikus segítségével megtervezett étrend betartása! A panaszok megakadályozhatják a hatékony felkészülést, edzést, versenyzést; akár több hét kényszerpihenőre is szükség lehet.
Egy sportolói étrend összeállítása egyébként sem könnyű feladat, laktózintolerancia vagy cöliákia fennállása esetén pedig további gondot jelenthet a megfelelő minőségű, mennyiségű energia- és/vagy tápanyagbevitel, az étrend egyhangúsága és az étrend-kiegészítők használata.
Étrend-kiegészítők laktóz- és gluténtartalma
Laktózt és glutént tartalmazhatnak a gyógyszerek és az étrend-kiegészítők is. Aki nem önszántából, hanem egészségügyi okokból, tehát diagnosztizált cöliákia vagy tejcukorérzékenység miatt tér át „mentes” étrendre, annak kiemelten fontos tájékozódni a pontos összetevőkről, allergénekről!
Milyen fehérje kiegészítőket érdemes fogyasztani?
Laktózérzékenység szempontjából a fehérjekiegészítőket kell mindig megvizsgálnunk. Azért, mert egy készítmény tejsavó fehérje alapú, még lehet laktózmentes! A tejsavó koncentrátumot tartalmazó kiegészítők kevesebb feldolgozáson mennek keresztül, ezért magasabb a laktóztartalmuk. Fogyasztásuk tejcukorérzékenyeknek nem ajánlott! Tejsavó fehérje izolátum alapú étrend-kiegészítők esetén a savót alacsony hőmérsékleten szárítják, majd „szűrik” (izolálják), mely során drasztikusan csökken a laktóztartalom. Ha ezt az izolátumot ún. hidrolízissel tovább bontják, hidrolizátumot kapunk. Laktózmentes étrendbe mind az izolátum, mind a hidrolizátum alapú fehérje-kiegészítők bátran beépíthetők. Ráadásul minden fehérje közül ezek hasznosulnak legjobban a szervezetben, tehát a leghatékonyabb protein kiegészítők nem csak laktózérzékenyek számára.
Nem minden étrend-kiegészítő gluténmentes!
Nagyon ritka, hogy a sportolóknak szánt étrend-kiegészítők piacán gabonát tartalmazó készítményt találunk, de ez nem azt jelenti, hogy a termék gluténmentes! A feldolgozás, előállítás, szállítás során a készítmények szennyeződhetnek gluténnal, melyet a gyártónak kötelezően fel kell tüntetnie a címkén. Mindig győződjünk meg róla, hogy a választott termék garantáltan gluténmentes legyen!
Bár látható, hogy laktóz- vagy gluténérzékenység esetén számos nehézségbe ütközhetünk mind a diétát, mind az életmódot, élethelyzeteket tekintve, ez természetesen nem azt jelenti, hogy abba kell hagynunk kedvenc elfoglaltságunkat vagy nem sportolhatunk versenyszerűen. Tájékozódjunk, figyeljünk és bizonyosodjunk meg róla, hogy az adott élelmiszer, étel, étrend-kiegészítő beleillik-e a diétánkba!
Szerző: Szarka Dorottya, a Panhellen Magyarország sporttáplálkozási szakértője
Forrás: Panhellen / Purecom
 |
 |
 |
 |
 |