A megfelelő nyújtás nemcsak a mozgásterjedelmet növeli, hanem segít csökkenteni a sérülések kockázatát és javítja az izmok terhelhetőségét is.
A folyamatos és rendszeres nyújtás elengedhetetlen a legjobban igénybevett ízületek, különösen a váll- és csípőízületek egészségének megőrzéséhez. A megfelelő izmok nyújtásával növelhetjük az ízületek mozgásterjedelmét , így jelentősen lassíthatjuk az öregedési folyamatokat, amelyek során az ízületi mozgáshatár fokozatosan beszűkül. Amikor az ízületeket körülvevő izmok és ínak rugalmasabbá válnak , csökken a rándulás, húzódás és izomszakadás kockázata.
A hosszan tartó fizikai igénybevétel során az izmok megrövidülnek, ezért ezeket a mozgás befejeztével nyújtani kell. Ezzel növeljük a megterhelt izmok vérellátását, és segítünk eltávolítani a felesleges melléktermékeket, mint például a tejsav, ezzel csökkentve a másnapi izomláz esélyét.
Kitartással és türelemmel bármely korban fejleszthető az ízületi hajlékonyság, de fontos, hogy figyeljünk a helyes testtartásra és technikára.
A nyújtó gyakorlatokat soha nem szabad erőltetni; a hirtelen mozdulatok sérülést okozhatnak.
A nyújtásnak három alaptípusa van: dynamikus nyújtás , amely bemelegített izmokra alkalmazható, és statikus nyújtás , amely folyamatos kitartást igényel.
Végül a CHRS módszer szintén hatékony, hiszen először statikusan megfeszítjük az izmot, majd relaxált állapot után következik a nyújtás.
A nyújtás alapelvei közé tartozik, hogy sosem szabad túlnyújtani az izmokat, és figyelni kell a regenerációs időre. A gyakorlatokat a gyengébb oldallal érdemes kezdeni, és fokozatosan haladni a végtagok távolabbi részeitől a közelebbi felé.
 |
 |
 |
 |
 |