Aki asztmás betegként újabban erősödő tüneteket tapasztal, annál lehetséges, hogy újabb betegség, pl. légúti allergia jelent meg az asztma mellett. Dr. Tárnok Ildikó tüdőgyógyász, allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, mit tegyünk ilyen esetben.
Május első keddje az asztma világnapja. A Világmozgalom az Asztmásokért (GINA) célja, hogy ezen a napon felhívják a figyelmet a betegségre és a korai diagnózis jelentőségére.
Szakorvos mondja el, milyen tünetekre figyeljünk oda, és mik a kezelési lehetőségek.
Tüdőgyógyász mondja el, miért fontos a kapott eredmény.
Az asztma krónikus betegség. Változékony lehet, alapvetően nem gyógyítható, de megfelelően beállított kezeléssel tartós tünetmentességet lehet elérni. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Tüdőközpont főorvosa elmondta, milyen egyértelmű jele van annak, hogy a személyre szabott kezelés nem megfelelő, azon módosítani kell.
Az asztma világszerte közel 2 millió embert érint. Hatásos megelőzési módszer jelenleg nem ismert ellene, de a korai felismerés és az időben megkezdett, személyre szabott kezelés nagyon fontos a betegek életminősége szempontjából.
Nehézlégzés, éjszakai vagy reggeli köhögőroham, sípoló légzés és mellkasi feszülés. Az asztma kezdeti jelei jellemzően nem állandóan, hanem időszakosan, vagy rohamokban jelentkeznek.
A parlagfű pollenkoncentrációja továbbra is nagyon magas, emellett az allergiások, asztmások panaszai a napokban gyakori esőzések hatására is felerősödhetnek. A magas páratartalom mellett az esőzések után megemelkedő gombaspóra koncentráció is megnehezítheti a mindennapokat.
Allergiásoknál nem ritka, hogy idővel asztmás tüneteik is jelentkeznek. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa elmondta, hogyan előzhetjük ezt meg, illetve milyen tünetek kapcsán forduljunk mindenképp orvoshoz – ha korábban nem is tettük.
A vakáció idején, táborokban és a nyaralás alatt előfordulhat, hogy megfeledkezünk a rendszeres gyógyszerszedésről. Mit tegyünk, ha kimarad néhány alkalom, pótoljuk-e és ha igen, hogyan az elfeledett gyógyszert?
Az asztma kezelésének célja, hogy a beteg tünetei megszűnjenek, a személyre szabott kezelést alkalmazva a betegsége ne befolyásolja az életminőségét. Ha azt is gondoltuk eddig, hogy a gyakori köhögő roham, vagy nehézlégzés természetes, az Amerikai Járványügyi Hivatal (CDC) egy olyan jelre hívja fel a figyelmet, amely esetén semmiképp ne halogassuk a soron kívüli orvosi vizsgálatot!
Az asztmát sokan csak az asztmás rohammal azonosítják: a beteg hirtelen befullad, nem kap levegőt, zihál, inhaláló készülékre van szüksége, amitől jobban lesz. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa, az asztmának ennél sokkal több arca van, változatos tünetei miatt pedig gyakran valóban csak későn, a valódi asztmás roham bekövetkezésekor kerül diagnosztizálásra.
Asztma és allergia gyermekkorban is jelentkezhet, a kettő gyakran együtt jár. A kezdeti tünetek megfázáshoz, hurutos megbetegedéshez is hasonlíthatnak, ám fontos mielőbb felismerni a különbségeket, mert az asztma és az allergia más kezelést igényel, mint az egyszerű nátha, megfázás. Dr. Somogyi Éva tüdőgyógyászt, a Budai Allergiaközpont orvosát arról kérdeztük, hogy milyen tünetek esetén ne halogassuk semmiképpen sem az orvosi kivizsgálást.
Tipikus náthás tünetekkel, tüsszögéssel, orrfolyással kezdődik, majd néhány nap elteltével súlyos nehézlégzéssé alakul az enyhe megfázás. Ha valaki asztmás, még jobban kell figyelnie a megelőzésre, kezdeti tünetekre és kezelésre.
A légúti allergiához általában az orrfolyással, szemviszketéssel, tüsszögéssel járó tüneteket társítjuk, a nehézlégzés, zihálás kapcsán pedig inkább az asztma jut eszünkbe.
Hogyan befolyásolja az időjárás a tüneteket? Meglephetjük-e virágcsokorral allergiás ismerősünket? Miért tart egyre tovább a pollenszezon? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre adunk választ, szakértőnk segítségével.
A plusz kilók cipelése az egész szervezetet megterheli, emiatt ha valaki túlsúllyal küzd, könnyebben kifullad, gyakrabban tapasztal nehézlégzést. Az elhízás több betegség kialakulásának kockázatát növeli, ezek egyike a krónikus légúti gyulladással járó asztma. Gyakran ez áll a légzési gondok hátterében is.
Az asztma akcióterv szükséges ahhoz, hogy az asztmás beteg megfelelően kontrollálja a betegségét. Szerepel benne a mindennapok során alkalmazandó fenntartó kezelés, és annak leírása is, hogy mit tegyünk, ha a tüneteink rosszabbodnak.
Minden év májusának első keddjén tartják az Asztma Világnapot, amelynek célja a tájékoztatás és figyelemfelhívás a népbetegségnek minősülő asztmára, a betegség tüneteire és a lehetséges gyógymódokra.
Ha az utóbbi időben megmagyarázhatatlan, eddig nem tapasztalt tüneteket veszel észre magadon, semmiképpen se halogasd az orvoslátogatást. Még az is lehet, hogy mindezek allergiára utalnak, aminek a kezelése nem tűr halasztást.
Korábbi kutatások egyértelmű összefüggést véltek felfedezni a terhesség alatt, illetve a kora gyermekkorban szedett antibiotikum és az asztma megjelenése közt, az elmélet azonban most megdőlni látszik.
A légzési nehézségekkel, gyakori köhögéssel, a mellkasban érzett szorító érzéssel járó asztma jelentősen befolyásolhatja az érintettek életminőségét. A betegség jelenleg nem gyógyítható, de a tünetek kezelhetők, és az asztmások igen nagy hányadánál elérhető, hogy az asztma semmilyen korlátozást ne jelentsen az életvitelükben.
Mivel az asztma nem az emésztőrendszert érinti, az asztmások nem szoktak diétázni. Ám vannak olyan ételek, amik fokozhatják az asztmás tünetek súlyosságát, így jobb elkerülni őket.
Az újabb kutatások szerint az összefüggésben a sérült bélflóra mellett szerepet já