szív

A pitvarfibrilláció a leggyakoribb ritmuszavar. Járványszerűen terjed, ma már hazánkban 300 ezer ember érintett, de a becslések szerint 30 év múlva ez a szám megháromszorozódik. Sok esetben már kritikus helyzetben derül ki, pedig leggyakrabban vannak jelei, amivel orvoshoz kell fordulnunk. A Magyar Kardiológusok Társasága arra hívja fel a figyelmet, hogy egyrészt vegyük komolyan testünk jelzéseit, másrészt pedig azok, akik veszélyeztetettek, járjanak rendszeres ellenőrzésre.  Ne a stroke legyen az első jel!

A koszorúér-betegeknél az Achilles-ín vastagsága a betegség súlyosságának egyik jelzője lehet – állítja egy új kutatás.

A korai kamrai ütés tulajdonképpen egy soron kívüli szívdobbanás, ami érezhetően eltér a normálistól. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa szerint ez sokszor ijesztő lehet, és bár leggyakrabban nincs mögötte komoly betegség, mindenképpen érdemes kivizsgáltatni.

A szívelégtelenség jónéhány tipikus és általános tünetet produkálhat, ezért ha valaki gyanút keltő tüneteket tapasztal, mindenképpen ajánlott kivizsgáltatnia magát. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa a hét legjellemzőbb tünetre hívta fel a figyelmet.

Sok magasvérnyomás beteg gondolja, hogy állapotát csakis a gyógyszerek rendezhetik, holott a megfelelő életmód önmagában is vérnyomáscsökkentő hatással bír, így az esetleges szövődmények esélyét is csökkentheti. Dr. Vernes Réka, a KardioKözpont életmód orvosa a legfontosabb tudnivalókra hívta fel a figyelmet. 

Az úgynevezett angina pectoris során az ember mellkasi fájdalmat, nyomást érez, amelyet többek közt légszomj, izzadás is kísérhet. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa elmondja, hogyan különböztethető meg az angina a hasonló tüneteket okozó szívinfarktustól és miért fontos a kivizsgálás akkor is, ha elmúlt a mellkasi szorítás. 

A szívritmuszavar „alattomos” formái gyakran tünetmentesen vannak jelen, de ha mégis szokatlan szívdobogásérzés jelentkezik, arra mindenképpen fel kell figyelni. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta mindezek mellett a kamraremegés kritikus jelenségéről is beszélt.

Hevesen ver, kalapál, ketyeg, megdobban, felpörög vagy épp nyugodtan működik. A szívünk, amely reagál az érzéseinkre és épp olyan tempóban dolgozik, amire a testünknek szüksége van. Nélküle egy percig sem tudnánk létezni, ám mi mégsem bánunk vele méltóképp. Túlhajszoljuk magunkat, dohányzunk, egészségtelenül táplálkozunk, és ennek ellenére természetesnek tekintjük, hogy minden pillanatban tökéletesen működik. Vajon meddig tehetjük mindezt probléma nélkül?

Jellemző tünete a magas vérnyomás ennek a ritka endokrin kórképnek, amely a lakosság 1-2 százalékát érinti.

Mi a különbség a szívinfarktus és a stroke tünetei közt?

A szívelégtelenség hazánkban ma nagyjából 150 – 200 ezer embert érint, közülük 70 ezer szorulna feltétlenül szigorúan kontrollált ellátásra, gondozásra. Fontos, hogy figyeljünk a tünetekre, különösen azoknál, akiknek már van valamilyen szív- és érrendszeri megbetegedésük, az ő esetükben ugyanis lényegesen magasabb a szívelégtelenség kialakulásának veszélye.

Meglehetősen ijesztő jelenség, ha hirtelen erős szívdobogást érzünk, de arra is fel kell figyelnünk, ha lassan, fokozatosan emelkedik magasba a pulzusunk. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa az indokokat és a kivizsgálási lehetőségeket vette számba.

Ha fáradtságot, szédülést, rossz közérzetet, fejfájást tapasztalsz , lehet, hogy a vérnyomás ingadozását kell keresni a tünetei mögött, bár ez gyakran tünetmentesen van jelen.

A WHO és más orvos szakmai szervezetek is egyre inkább hangsúlyozzák az életmód szerepét a gyógyulásban, az egészség megőrzésében. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa azokra az életmódbeli rizikófaktorokra hívta fel a figyelmet, amelyek indokolnak egy gondos kardiológiai kivizsgálást.

A karunk több ok miatt zsibbadhat, fájhat, jellemzően a nyaki gerinc problémái okozzák ezt a kellemetlen tünetet. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy szívproblémák is eredményezhetnek ilyen gondokat.

Kardiológusok megfigyelése szerint sokszor a nők jelentik be, kísérik el párjukat az egészségi szűrésekre, hiszen az urak hajlamosak legyinteni az enyhébb tünetekre. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa a korai felismerés jelentőségére hívta fel a figyelmet – mindkét nem esetében.

A magas koleszterinszint nem csupán egy semmitmondó szám a laborleleten, hanem egy olyan jelzés, amelyet komolyan kell venni – figyelmeztet dr. Kapocsi Judit PhD, a KardioKözpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája. Közvetve ugyanis kiváltója lehet az infarktusnak, a stroke-nak és a végtagi trombózisnak.  

A mellkasi fájdalom érzése gyakran ijesztő, sokan rögtön a szívinfarktusra asszociálnak. Holott dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint az eseteknek csupán kisebb része az, amikor szív eredetű a fájdalom, de a kivizsgálást mindenképpen érdemes elvégeztetni.

A vérnyomás és a pulzus fogalmai gyakran összekeverednek, különösen, hogy mindkettőt ellenőrzik is a kivizsgálás során.

A túlsúly, mint probléma, ritkán jár egyedül. Aki túl sok kalóriát visz be és nem mozog, nagy valószínűséggel társbetegségeket is beenged az életébe. Ha pedig ez a körhinta beindul, meglehetősen nehéz kiszállni. A metabolikus szindrómáról és a kilépés lehetőségeiről beszél dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. 

Eddig néhány kutatás azt sugallta, hogy a metabolikus szindróma más elemeit nélkülöző elhízás akár még az egészséges kategóriába is sorolható, ez az elképzelés azonban megdőlni látszik. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa az összefüggéseket világítja meg. 

Amikor az egészséged jó és nem vagy rákényszerítve a mozgásra, nehéz elindulni a szabadba vagy a terembe. Azonban több száz egészségügyi előnye van annak, ha mozogsz, kezdve a fogyástól a szív- és érrendszeri egészségen át egészen a hangulatjavításig.

A rendszertelen szívdobogás hátterében komoly probléma állhat.

Az akár végzetes kimenetellel járó szívmegállásról leginkább azt gondoljuk, semmilyen előjele nincs. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa azonban olyan amerikai kutatási eredményekre hívta fel a figyelmet, amelyek szerint lehetnek előzetes tünetek.