A mélyvénás trombózis kialakulásának egyik fő rizikófaktora a genetikai hajlam. Amennyiben valamilyen mutáció következtében van jelen a fokozott hajlam, úgy trombofíliáról beszélünk, melynek több típusa is ismert.
Ha valaki véralvadásgátlót szed, érdemes egy tájékoztatót tartani az iratai között arról, hogy milyen véralvadásgátlót szed és hogy milyen dózisban.
Nem mindegy például, milyen erősségű kompressziós harisnyát hordunk, és az sem, hogyan vesszük fel.
Vannak, akiket jobban fenyeget a vérrögök kialakulásának veszélye – kik ők, és mit tehetnek a megelőzésért? A szakorvos válaszol.
A familiáris trombofília genetikailag fokozott trombózishajlamot takar, melynek léteznek enyhébb és súlyosabb formái is.
A mélyvénás trombózis a fokozott véralvadás miatt keletkező vérrögök miatt alakul ki, mely lábdagadással, elszíneződéssel és fájdalommal jár(hat).
Mélyvénás trombózis után az érintettek gyakran panaszkodhatnak kisebb-nagyobb lábfájdalomra, dagadásra, melyet könnyű összekeverni egy újabb trombózissal. A panasz nyáron, a nagy melegben még erősebb, így a betegeket a hőség még jobban megviseli.
Ahogy beköszönt a jó idő, egyre gyakoribbá válnak a visszeres panaszok. Ilyenkor sokan panaszkodnak nehézláb érzésre, és sajnos a visszerek gyulladásos állapota is többször előfordul. Szerencsére maga a probléma önmagában nem veszélyes – ám igen fájdalmas-, viszont nem árt tudni, hogy megnöveli a mélyvénás trombózis rizikóját, sőt, könnyű is vele összekeverni. Prof. Blaskó György, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistája elmondja, mikre figyeljenek a visszérgyulladással küzdők.
Miután valaki átesett trombózison vagy tüdőembólián, az illető véralvadásgátló terápiára szorul. De vajon mikor lehet abbahagyni a gyógyszer szedését? A kérdést prof. Blaskó György, a Trombózis- és Hematológiai Központ véralvadási specialistája válaszolja meg.
Mélyvénás trombózis után nagyon fontos a mögöttes okok felkutatása, hiszen a további terápia összeállításában nagy szerepet játszik.
Az időjárási frontok számtalan emberre hatnak, melyek migrénes fejfájást, görcsöket, álmosságot, idegességet, végtagfájdalmakat is provokálhatnak.
A mélyvénás trombózis és a tüdőembólia után sokak nem mernek belevágni a családalapításba, ugyanis a várandósság során alapból megnő a trombózis esélye.
A fertőzések utáni időszakban nő a kardiovaszkuláris betegségek kockázata – állítják amerikai kutatók.
Hol alakulhat ki trombózis? Miért fontos ennek a betegségnek a kezelése? Olvasóinktól érkeztek a kérdések. A válaszokat prof. dr. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája adja meg.
A hűvösebb időben gyakrabban nyúlunk láz- és fájdalomcsillapítókhoz, akár megfázás vagy akut fájdalom esetén. Nem mindegy azonban, milyen készítményt választunk, mert a beszedett gyógyszer megnövelheti a véralvadásgátlók hatását. Prof. Dr. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája mondja el a legfontosabbakat.
A veszély még nagyobb, ha a leendő kismamának genetikai hajlama van a vérrögösödésre, súlyosabb visszértágulatokkal küzd, esetleg autoimmun beteg, illetve életmódjából származik a trombózis kialakulásának nagyobb esélye.
Egyre több pár küzd a meddőség problémakörével, és kénytelen orvosi segítséget kérni a baba érkezéséhez. A meddőség okainak feltárása gyakran csak nőgyógyászati szervi kivizsgálásra és a partner andrológiai vizsgálatára terjed ki.
Trombózis után bedagadt a betegségben érintett lábam, mi a teendő? Kérdezte olvasónk. Prof. Dr. Blaskó György belgyógyász, klinikai farmakológus, a Trombózisközpont orvosa válaszolt.
A rendszeres testmozgás elengedhetetlen szerepet játszik az egészséges életmódban mindenki számára, de a trombózist követően nem mindegy, milyen sportot választunk, és azt milyen intenzitással űzzük – nyilatkozta Prof. Dr. Blaskó György belgyógyász, klinikai farmakológus, a Trombózisközpont orvosa.
Mélyvénás trombózis után igen nagy szerepe van a prevencióban a kompressziós harisnya viselésének. Bár sokan ódzkodnak tőle, ám érdemes tudni, hogy vannak olyan helyzetek, amikor nyáron is szükséges alkalmazni a kompressziós terápiát. Dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosa összeszedte azokat a helyzeteket, amikor érdemes felhúzni a harisnyát.
Érdemes komolyan venni és kezeltetni a magas koleszterinszintet, ez ugyanis – az elhízással karöltve – közvetve kiváltója lehet az infarktusnak, a stroke-nak és a végtagi trombózisnak. Dvorák Márton, az Életmód Orvosi Központ mozgásterapeutája a hatékony koleszterinszint-csökkentés lehetőségeire hívta fel a figyelmet.
A D-dimer mérése trombózis gyanúja esetén szokott sor kerülni leggyakrabban. A szervezetben létrejött véralvadék jelenlétére utal a megemelkedett szintje. De, hogy pontosan mi is az a D-dimer, és még milyen vizsgálatokkal kell kiegészíteni, arról dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosa beszélt.
A mélyvénás trombózis nemtől függetlenül bárkinél felléphet, mégis a nők valamelyest rosszabb helyzetben vannak, mivel náluk a kívülről bevitt, illetve a terhességgel együtt járó hormonlöket miatt nagyobb rá az esély. Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája megosztotta, mikor és hogyan segítenek hozzá a hormonok a vérrögök kialakulásához.
A lábfájdalom olyan gyakori tünet, hogy sokszor hónapok, néha évek telnek el, amíg a betegek orvoshoz fordulnak. Ez leginkább a tartósan fennálló, de nem túl zavaró panaszok esetén jellemző.