Sokáig úgy tudtuk, hogy emlékezőtehetségünk fokozatos romlása törvényszerű, és valamiképpen összefüggésbe hozható azzal a közel százezer idegsejttel, amelyek naponta elhalnak az agyunkban. Mára azonban egyértelművé vált, hogy nem a pusztuló neuronok felelősek a jelenségért, és hogy ha mindennap eddzük, idős korunkban is tökéletesen friss lehet az agyunk. Ennek ellenére egyre többen szenvedünk – már fiatalon […]
Sokáig úgy tudtuk, hogy emlékezőtehetségünk fokozatos romlása törvényszerű, és valamiképpen összefüggésbe hozható azzal a közel százezer idegsejttel, amelyek naponta elhalnak az agyunkban. Mára azonban egyértelművé vált, hogy nem a pusztuló neuronok felelősek a jelenségért, és hogy ha mindennap eddzük, idős korunkban is tökéletesen friss lehet az agyunk. Ennek ellenére egyre többen szenvedünk – már fiatalon is – hosszabb-rövidebb ideig tartó, a legtöbb esetben teljesen jóindulatú memóriazavartól. Általában arról van szó, hogy agyunk egy-egy információt véletlenül hibásan vagy rossz helyen tárol. Az adat nem vész el, csak nem a megfelelő helyre kerül, így gondot okoz az előhívása. Ezt a jelenséget gyakrabban tapasztalhatjuk, amikor huzamosabb ideig nagy stressznek vagyunk kitéve, vagy alvászavarokkal küzdünk, esetleg olyan gyógyszert szedünk, amelynek mellékhatásaként romlik a koncentrálóképességünk.
Íme még néhány ok, ami a feledékenység hátterében állhat:
- Fáradtság: Ha túlságosan kevés időnk jut pihenésre, alvásra, az agy nem képes megbirkózni a nap folyamán tárolt információk megfelelő rendszerezésével.
- Pajzsmirigy-problémák: A nem diagnosztizált vagy félrekezelt pajzsmirigy-alulműködés is okozhat memóriazavarokat, különösen a rövidtávú emlékezetet illetően.
- Helytelen táplálkozás: Az egyoldalú, összetett szénhidrátokban és fehérjékben szegény táplálkozás vagy egy túlságosan szigorú diéta miatt is felléphetnek memóriazavarok.
- Gyógyszerek: Az altatók, a feszültség- és szorongásoldók, az antidepresszánsok és egyes izomlazítók mellékhatásai között szinte mindig szerepel a memória átmeneti romlása.
- Dohányzás: A cigarettázás következtében az agy rendszeresen kevesebb oxigénhez jut, ami erősen rontja az emlékezőtehetséget.
Top 10 agyserkentő étel
Néhány finom falat, és az emlékezeted máris topformába lendül. Tudományos kutatások igazolják, hogy bizonyos vitaminok és ásványi anyagok elengedhetetlenek ahhoz, hogy mindenre emlékezzünk, amire csak szeretnénk.
1. Zöldtea
Antioxidáns-tartalmának köszönhetően csúcsra pörgeti a memóriát, és olyan anyagok is vannak benne, melyek meggátolják az agyban az Alzheimer-kór kialakulásáért felelős enzimek képződését.
2. Szója
A benne található B-vitaminok és a lecitin hozzájárulnak a sejthártyák stabilitásához és az idegrendszer épségéhez.
3. Gingko biloba
A páfrányfenyő levelei olyan hatóanyagokat tartalmaznak, melyek fokozzák az agy vérellátását, gátolják a vérrögök kialakulását és ellensúlyozzák a szabadgyökök egészségromboló hatását.
4. Olívaolaj
Olyan többszörösen telítetlen zsírsavak vannak benne, melyek fontosak az idegsejtek megfelelő működéséhez.
5. Tengeri hal
A tengeri halak húsában lévő esszenciális-omega-3 zsírsavak tartalmaznak egy DHA nevű anyagot, mely nélkülözhetetlen az agyi folyamatokhoz.
6. Alga
Sokféle vitamint, ásványi anyagot és fontos aminosavakat tartalmaz olyan kombinációban, ami különösen hatékonyan segíti az agytevékenységet. Közben az egész szervezet általános teljesítőképességét is javítja.
7. Gyömbér
Támogatja a fáradt szervezetet, kimerültség esetén is hatékony, kiélesíti az érzékeket.
8. Diákcsemege
A szárított gyümölcsökben és olajos magvakban található bór a legújabb kutatások szerint javítja a koncentrációs képességet, mert aktiválja az agy alfa-hullámait.
9. Narancslé
A frissen facsart gyümölcslevek antioxidáns-hatású C-vitaminja védi a sejtek, köztük az agysejtek hártyáját is az anyagcsere során keletkező káros anyagoktól.
10. Spenót
Egy adag főzelék elég ahhoz, hogy fedezze a szervezet folsav-szükségletét. Ez az anyag az aminosav-anyagcsere megfelelő működésének biztosításával járul hozzá a jobb agyi teljesítményhez.
 |
 |
 |
 |
 |