Főoldal > EGÉSZSÉG > Erősítő edzéssel is csökkenthető a magas vérnyomás?

Erősítő edzéssel is csökkenthető a magas vérnyomás?

edzéserősítő edzéskardiológiamozgásszívszívizomvérnyomás
0

Írta:

Rezisztencia edzésnek nevezzük a szabad súlyokkal vagy ellenállással szemben végzett gyakorlatokat, amelyek nagyobb szerepet játszanak a vérnyomás csökkentésében, mint sokan gondolnák.

Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta az összefüggéseket ismertette.

Életmódunkkal is küzdhetünk a magas vérnyomás ellen

Szerencsére egyre ismertebb tény, hogy a magas vérnyomás ellen nem csak gyógyszeres kezeléssel lehet küzdeni.  A normál vérnyomásértékek esetén (120/80 Hgmm érték alatt) természetesen nem szükséges semmiféle vérnyomáscsökkentést célzó gyógyszeres kezelés, de az egészséges életmód bevezetése annál inkább, kimondottan prevenciós célzattal. A prehypertensio, vagyis a magasvérnyomás betegséget megelőz állapotnál (ilyenkor a szisztolés érték 120-139 közti, míg a diasztolés 80-89 közti), általában nem szükséges a gyógyszeres terápia, de az életmódkezelés kifejezetten ajánlott. Ezen értékeket meghaladva már minden valószínűség szerint párhuzamosan van szükség a gyógyszeres és az életmód terápiára is. Tehát mind a prevencióban, mind a terápiában hatalmas szerepe van az alábbi életmód elemeknek:

  • Testsúlycsökkentés BMI <25 kg
  • Az alkoholfogyasztás csökkentése (férfiaknak max. napi 2 egység, nőknek max. napi 1 egység).
  • Egészséges táplálkozás (zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonák, alacsony zsírtartalmú élelmiszerek, telítetlen zsírsavak).
  • A sóbevitel mérséklése napi 5 g alá.
  • Stressz csökkentése, kezelése.
  • Minimum napi 30 perc közepes intenzitású aerob (állóképességi) edzés, legalább heti 5 alkalommal.

Ez utóbbi elemet érdemes kibővíteni a korábban talán nem eléggé hangsúlyozott rezisztencia edzéssel, amelynek szintén komoly hatása van a vérnyomás csökkentésére – hangsúlyozza Sztancsik doktornő.

A sport rendkívül jól hat a szív-érrendszerre

Dr. Sztancsik Ilona segítségével érdemes számba venni, hogyan hat a mozgás a szív-érrendszerre.

49308223 - fitness, sport, training and people concept - smiling woman with dumbbell flexing muscles on bench in gym

– Javítja a szívizom vérellátását.
Nyilvánvaló, hogy jobb vérellátás mellett a szív hatékonyabban képes ellátni a pumpafunkcióját, jobb lesz a vérkeringés.

– Növekszik a kollaterálisok száma.
A kollaterálisok valóságos hajszálerek, melyek összekötik a nagyobb átmérőjű ereket, és ha valamelyik nagy érben a vérkeringés megszűnik, a kísérő erek kitágulnak, és bizonyos mértékben átveszik az elzáródott ér vérellátását. A kollaterális érrendszer mértéke nagyrészt veleszületett tulajdonság, de rendszeres mozgással fejleszthető.

– Fokozódik a szívizom perfúziója.
Mozgás hatására csökken a szívizom terhelésre fellépő oxigénigénye, ezért alacsonyabbá válik a szívfrekvencia és további előnyös hatásokon túl csökken a szisztolés és diasztolés vérnyomás is.

– Fokozódik a fibrinolysis
Amennyiben mégis bekövetkezik az érelzáródás, az edzett szív-érrendszer elősegíti a vérrög feloldására alkalmazott gyógyszerek hatásos működését.

– Csökken az elhízás veszélye, fokozódik az inzulinérzékenység
Ezek a pozitívumok közvetve mind hozzájárulnak a normál vérnyomás és az egészségesebb szív-érrendszer fenntartásához.

Mielőtt belevágnánk

Tudjuk tehát, hogy a mozgás rendkívül jól hat az egészségre, ezen belül pedig a rezisztenciaedzés – köznyelven erősítés – a metaanalízisek szerint 3-3,5 Hgmm vérnyomáscsökkenést okoz. Érdemes heti 2-3 alkalommal, közepes intenzitással 8-12 ismétlést végezni a nagy izomcsoportoknál, mint a törzs, kar, váll mellkas, csípő, lábak. Típus szerint legjobb gépi vagy kézi súlyokkal, esetleg saját testsúllyal végezni a gyakorlatokat – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. – Ugyanakkor tisztában kell lenni azzal, hogy elsősorban a középkorú, korábban nem mozgó, társbetegségekkel rendelkező személyek esetén rendkívül fontos a megelőző kardiológiai, sportkardiológiai kivizsgálás. Ennek elemei a részletes (családi) anamnézis, a fizikális vizsgálat, a nyugalmi és terheléses EKG, a szívultrahang és esetleg az ergospirometriai vizsgálat. Az eredmények figyelembevételével lehet összeállítani egy edzéstervet, és ha szükséges, egy ezzel összehangolt kezelési tervet is.

Forrás: Budai Kardioközpont


További cikkeink a témában

Kövess Facebook-on!
X