Előfordulhat, hogy egész nap szinte csak ültél, estére mégis teljesen elfogy az energiád. A mentális kimerültség nem feltétlenül a fizikai erőfeszítéstől függ: a folyamatos figyelem, a döntések és az állandó stressz is megterhelő lehet.
Talán veled is előfordult már, hogy egy hosszú munkanap után úgy érezted, semmihez sincs energiád, pedig egész nap az íróasztalodnál ültél. Nem emeltél nehéz tárgyakat, nem sportoltál, mégis olyan kimerültnek érezted magad, mintha komoly fizikai munkát végeztél volna.
Ennek hátterében mentális túlterhelés is állhat.
Az agyunk ugyanis akkor is aktívan dolgozik, amikor fizikailag alig mozgunk. Figyelnünk kell az információkra, döntéseket hozunk, problémákat oldunk meg, és gyakran egyszerre több feladatot próbálunk fejben tartani.
A tartós koncentráció és az állandó alkalmazkodás szubjektíven jelentős fáradtságot okozhat.
A túl sok információ mentálisan kimeríthet
A modern mindennapokban szinte folyamatosan új ingerek érnek bennünket. E-mailek, üzenetek, telefonhívások, közösségi oldalak és munkahelyi értesítések versengenek a figyelmünkért.
Miközben egyik feladatról a másikra váltunk, gyakran úgy érezzük, hogy egyszerre több dolgot is hatékonyan intézünk. Valójában azonban a folyamatos feladatváltás megterhelheti a figyelmi folyamatokat.
Különösen fárasztó lehet, ha minden megszakítás után újra fel kell vennünk a korábbi feladat fonalát.
A magyar Egészségvonal stresszkezeléssel foglalkozó szakmai anyaga szerint a hosszan tartó stressz következménye lehet a koncentráció csökkenése, a szétszórtság, a memóriazavar és a döntéshozatal nehézsége is.
A folyamatos döntéshozatal is megterhelő lehet
Már a reggeli óráktól kezdve kisebb-nagyobb döntések sorát hozzuk meg.
Mit vegyünk fel? Melyik feladatot intézzük el először? Mit válaszoljunk egy kellemetlen üzenetre? Hogyan osszuk be az időnket, hogy mindenre jusson belőle?
Ezek a döntések külön-külön jelentéktelennek tűnhetnek, de a tartós figyelmi terhelés és a folyamatos választási kényszer fokozhatja a mentális fáradtság érzését.
Ilyenkor előfordulhat, hogy estére már egy egyszerű kérdésre is nehezen válaszolunk, és legszívesebben minden további döntést másra bíznánk.
Mikor utalhat a kimerültség kiégésre?
Ha a mentális fáradtság rendszeresen a munkához kapcsolódik, és hosszabb ideje fennáll, érdemes a kiégés lehetőségére is gondolni.
Az Egészségügyi Világszervezet meghatározása szerint a kiégés olyan, munkahelyi környezethez kapcsolódó jelenség, amely a tartósan fennálló, nem megfelelően kezelt munkahelyi stressz következtében alakulhat ki.
Jellemző lehet rá a kimerültség, a munkával kapcsolatos negatív érzések erősödése és a szakmai hatékonyság csökkenése.
Fontos azonban, hogy nem minden mentális fáradtság jelent kiégést, és a kiégés sem azonos a depresszióval vagy más mentális betegséggel.
Mit tehetsz a mentális túlterhelés ellen?
Az egyik leghasznosabb változtatás lehet, ha tudatosan csökkented a felesleges megszakításokat. Próbálj bizonyos időszakokat egyetlen feladatnak szentelni, és ilyenkor kapcsold ki a nem feltétlenül szükséges értesítéseket.
A rövidebb szünetek szintén fontosak. Egy néhány perces séta, egy kis nyújtózás vagy az, ha egyszerűen néhány percre eltávolodsz a képernyőtől, segíthet megszakítani a folyamatos szellemi terhelést.
Érdemes előre meghatározni a nap legfontosabb feladatait, és elfogadni, hogy nem minden teendő igényel azonnali figyelmet.
A munkaidő és a szabadidő közötti határok megtartása ugyancsak lényeges. Ha esténként is rendszeresen munkahelyi üzenetekre válaszolsz, nehezebbé válhat a valódi kikapcsolódás.
A mentális regenerációhoz nem feltétlenül teljes tétlenségre van szükség. Egy kellemes séta, a mozgás, egy baráti beszélgetés vagy egy örömet okozó hobbi is segíthet feltöltődni.
Ha azonban a kimerültség tartós, alvászavarral, erős szorongással vagy jelentős hangulatromlással jár, érdemes szakember segítségét kérni. A folyamatos fáradtságot ugyanis nem kell természetes, elkerülhetetlen állapotként elfogadni.
 |
 |
 |
 |
 |