A neve sem hangzik túl jól, az emberek többsége pedig mit sem tud a hátsó garatfaláról, egészen addig, amíg ezt a diagnózist nem hallja az orvosától. Valójában a probléma sokakat érint, különösen most, a téli náthás időszakban.
Dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológus, a Fül-orr-gégeközpont orvosa összefoglalta a betegséggel kapcsolatos főbb tudnivalókat.
Mi okozza a tüneteket?
Az orr, a torok és a melléküregek felszínét nyálkahártya borítja. Ez a nyálkahártya a nap folyamán váladékot termel azért, hogy ne száradjon ki. Ez a funkciója nagyon fontos szerepet tölt be a kórokozók elleni védekezésben. A belélegzett levegőben lévő, légutakba jutó pollenek, szennyeződések és kórokozók ugyanis a nedves felületen megtapadnak, majd a nyálkahártya csillószőrös működése következtében hátrafelé ürülve nyállal keveredve a gyomorba, vagy az orrváladékkal a külvilág felé távoznak. Ez egy természetes folyamat, amit észre sem veszünk egészen addig, amíg valamilyen ok miatt a termelt váladék mennyisége meg nem nő vagy minősége meg nem változik. Ekkor beszélünk hátsó garatfali váladékcsorgásról.
Az érintettek az alábbi tünetekről számolnak be:
– fájdalom vagy kaparó érzés a torokban
– az extra váladék lenyelése émelygést okozhat
– gyakori torokköszörülés
– rossz lehelet
– éjszaka, fekvő testhelyzetben erősödő köhögési inger.
Mitől alakul ki?
A hátsó garatfali csorgást okozhatja légúti allergia, minek kapcsán a szervezet fokozott váladék termeléssel próbál megszabadulni a belélegzett pollenektől, egyéb idegen anyagoktól. A fűtési szezonban gyakran száraz levegő vagy a kevés folyadékfogyasztás is előidézhetik, ezek ugyanis szárítják a nyálkahártyát, termelődő váladék minősége megváltozik, besűrűsödik. A télen gyakori légúti fertőzések egyik velejárója is lehet, gyakori tünet például arcüreggyulladás esetén. Reflux betegségben szintén sokszor panaszt okoz. Az egyéb kiváltó okok közt szerepelnek még: a fűszeres ételek fogyasztása, a terhesség, gyerekeknél az orrba dugott apró játékok, gyógyszermellékhatás (fogamzásgátlók, vérnyomáscsökkentők) is. Nő a kockázat, ha valaki dohányzik, vagy sokat tartózkodik szennyezett levegőjű helyen, lélegez be a légutakat irritáló vegyszereket, erős illatanyagokat. Fül-orr-gégészeti betegségek, idült orrmelléküreg gyulladás és orrpolip esetén is gyakran jelentkezik.
Meddig és hogyan kezeljük otthon?
A hátsó garatfali váladékcsorgás tüneteit csökkenthetjük naponta többszöri orrmosással, amely egy e célra kapható speciális öblítő készülékkel és fiziológiás sóoldattal történik. Érdemes a lakásban párásítani, ha a túl száraz levegő okozza a problémát. Fontos a bőséges folyadékfogyasztás. Ha úgy érezzük, hogy a tünetek rosszabbodnak, forduljunk orvoshoz. Ha 7-10 nap alatt sem tapasztalunk javulást, mindenképp.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Az elhúzódó tünetek mellett orvosi kezelésre ad okot, ha az orrváladék egyre nagyobb mennyiségben termelődik és nem áttetsző, a színe, esetleg szaga is megváltozik. Ezek a tünetek bakteriális fertőzésre is utalhatnak, melynek kezelésére antibiotikumra lehet szükség.
Ha a kivizsgálás során kiderül, hogy a tüneteket korábban nem ismert légúti allergia okozza, akkor szteroidos orrspray és antihisztamin gyógyszer segítségével lehet kezelni a panaszokat. Elképzelhető, hogy vizsgálni kell a reflux lehetőségét is, ugyanis a nyelőcsőbe, esetleg a garatig feljutó gyomorsav reflexes úton irritálja az orr és orrmelléküregek nyálkahártyát, ami miatt szintén megnő a váladék termelődése. Amennyiben valamilyen szervi elváltozás áll a hátterében (orrpolip, orrsövényferdülés), műtét jelent megoldást.
Forrás: Fül-orr-gégeközpont
 |
 |
 |
 |
 |