A múló trendekkel ellentétben, a magas fehérjetartalmú diéta egy ideje töretlen népszerűségnek örvend. Olyannyira, hogy már nem elégszünk meg az olyan proteinben gazdag ételek fogyasztásával, mint a csirkemell, a halak, a tojás vagy épp a cottage cheese, hanem keressük a fehérjével dúsított termékeket, sőt fehérjeport rakunk mindenbe, a zabkásától egészen a muffinig.
A ’80-as években a zsírszegény, a 2000-es évek elején a szénhidrátmentes étrend hódított, a mostani időszak pedig egyértelműen a harmadik markotápanyagé, azonban a fehérjénél éppen a bőséges fogyasztáson van a hangsúly.
De vajon tényleg szüksége van a szervezetünknek ennyi fehérjére? A táplálkozástudományi szakemberek nem javasolják sem az egyes makrotápanyagok minimálisra történő csökkentését, sem túlzásba vitt bevitelét. Sokkal inkább egy hosszútávon fenntartható, teljes értékű ételekből álló étrendre buzdítanak minket. Ráadásul egy átlagos felnőtt számára testsúlykilogrammonként napi 0,8-1,2 g fehérjénél több fogyasztása nem is javasolt, ugyanis jelentősen megterheli a veséket. Egy étkezés alkalmával pedig maximum 30 g fehérjét tud lebontani a szervezetünk, ennél többet tehát felesleges is bevinnünk.
Természetesen mindannyiunk szervezete másként működik. Az eddigi tapasztalatok alapján, bizonyos típusoknál, a fehérjében dús étkezés kifejezetten jótékony hatású. Érdemes tehát megemelni fehérjebevitelünket, ha az alábbiak közé tartozunk.
Fogyókúrázók
Fogyókúra idején egyértelműen jöhet a több fehérje, ugyanis kiválóan telít, védi az izmokat a leépüléstől és jellemzően alacsonyabb kalóriabevitellel is jár. Mivel lassan emésztődik, hosszabb ideig gondoskodik a teltségérzetről, továbbá stabilizálja a vércukorszintet is. E tulajdonságai által elkerülhetjük a fogyókúra egyik legnagyobb ellenségét, az állandó éhségérzet. Érdemes a fehérjét olyan hüvelyesek formájában is bevinni, mint a lencse, a bab és a csicseriborsó. Bár kalóriatartalmúk magasabb, mint például a csirkemellé, a kutatások szerint hatékonyan segítik fogyókúrás céljaink elérését.
Izmosodni vágyók
Erősítő edzések után az izomrostok sérülnek, az izomfehérje lebomlik, illetve az izomzat glikogénraktárai is kimerülnek. Az izmok regenerálódási és újjáépülési időszakában szervezetünknek kiemelten szüksége van a nélkülözhetetlen aminosavakra. Hiába edzünk keményen, ha nem viszünk be elegendő aminosavat, a várt izmosodás bizony elmarad, sőt a szervezet leépíti az izomszövetekben már megvelő fehérjéket.
Cukor- és szénhidrátfüggők
Ha megemeljük a napi fehérjebevitelünket, annak egyik nagy előnye, hogy ezáltal kevesebbet fogyasztunk cukorból és szénhidrátból. Nemcsak inkább tonhalat fogyasztunk a fánk helyett, de akár kenyérből is számtalan növelt fehérjetartalmút kaphatunk. Ha a szénhidrátok egy részét fehérjével helyettesítjük, alacsonyabb lesz a vérnyomásunk, és a rossz, azaz az LDL-koleszterinszintünk is, még akkor is, ha eddig csak egészséges, komplex szénhidrátot vittünk magunkhoz, derült ki a kutatásokból.
Középkorúak
45-50 éves kor után egy kis extra fehérjebevitel igazán hasznos lehet, hogy megóvjuk izmainkat a természetes, korral járó leépüléstől. Ilyenkor megnő az esélye a szarkopéniának is, egy olyan kóros állapotnak, amely az izomtömeg csökkenésével jár. Bár lehet, hogy még nem hallottunk róla, de hasonlóan gyakori betegség, mint a csontritkulás. A kutatások is egyértelműen bebizonyították, hogy idősebb korban érdemes minél több fehérjét fogyasztani. Egy 2015-ös kísérlet során, amelyet 52-72 év közötti résztvevőkkel végeztek, azt találták, hogy az ajánlott fehérjebevitel megduplázása már 4 nap alatt jelentős eredményt hoz az izmok megtartásában, sőt építésében. Mivel ebben az életkorban gyakori a magas koleszterinszint, illetve a szív- és érrendszeri betegségek, nem ajánlott a plusz fehérjét állati táplálékokkal bevinni (vörös húsok, tejtermékek), mivel ezek telített zsírokban is gazdagok. Javasolt inkább több hüvelyest, magvat és halat fogyasztani, nemcsak a bennünk rejlő protein miatt.
Fotó: 123RF
 |
 |
 |
 |
 |