A vércsoportdiéta szerint egészen más ételekre lenne szüksége egy A, egy B vagy éppen egy 0-s vércsoportú embernek.
Az elképzelés izgalmasan hangzik, a kutatások azonban eddig nem igazolták, hogy a vércsoportunk alapján kellene összeállítani az étrendünket.
A vércsoport szerinti táplálkozás elmélete az 1990-es években vált világszerte népszerűvé. Lényege, hogy az ABO-vércsoportokhoz különböző étrendeket rendel: a 0-s vércsoportúaknak például több állati eredetű fehérjét, az A-soknak inkább növényi alapú étrendet javasol, míg a B és AB vércsoporthoz újabb sajátos szabályok társulnak.
Az elképzelés mögött többek között az áll, hogy a különböző vércsoportok az emberi fejlődés más-más szakaszában alakultak ki, ezért eltérően reagálnánk bizonyos élelmiszerekre. Ez egyszerű és könnyen érthető magyarázatnak tűnik, ám a tudományos bizonyítékok nem támasztják alá ezt a következtetést. Egy, az American Journal of Clinical Nutrition folyóiratban megjelent szisztematikus áttekintés arra jutott, hogy nincs megfelelő bizonyíték a vércsoportdiéták feltételezett egészségügyi előnyeinek igazolására.
(Fotó: unsplash)
Lehet, hogy működik a diéta – csak nem a vércsoport miatt
Itt válik igazán érdekessé a történet. Egyes vércsoportdiétának nevezett étrendek követése valóban együtt járhat kedvező változásokkal, például bizonyos anyagcsere-mutatók javulásával. Csakhogy ez nem feltétlenül azért történik, mert az étrendet a megfelelő vércsoportú ember követi.
Egy 2014-es kutatásban a tudósok azt vizsgálták, hogy a vércsoportdiétákhoz való alkalmazkodás milyen kapcsolatban áll a szív- és érrendszeri, illetve anyagcsere-kockázati mutatókkal. Bizonyos étrendi minták valóban kedvezőbb eredményekkel jártak, ám az előnyök nem függtek attól, hogy az illető vércsoportja megfelelt-e a neki előírt diétának. Vagyis egy „A típusú” étrend kedvező hatását nem kizárólag az A vércsoportú résztvevők tapasztalhatták.
Ez nem is annyira meglepő. Ha egy étrend hatására valaki kevesebb erősen feldolgozott ételt, édességet és finomított szénhidrátot fogyaszt, miközben több zöldség, gyümölcs és más, tápanyagokban gazdag étel kerül a tányérjára, annak önmagában lehet kedvező hatása.
Egy újabb vizsgálat sem talált vércsoporthatást
A kérdést később más megközelítésből is megvizsgálták. Egy 2021-ben publikált kutatás egy alacsony zsírtartalmú, növényi alapú étrend hatásait elemezte, majd azt is ellenőrizte, hogy az eredmények függnek-e a résztvevők vércsoportjától.
A válasz ismét nemleges volt. A vércsoport nem befolyásolta érdemben az étrend testtömegre, testzsírra, vérzsírokra vagy vércukorszabályozásra gyakorolt hatását.
Ez azért fontos, mert rámutat arra, milyen könnyű összekeverni két dolgot: attól, hogy egy bizonyos diéta valakinél működik, még nem biztos, hogy az elmélet is helyes, amellyel az adott étrendet magyarázzák.
Akkor mi alapján érdemes étrendet választani?
A személyre szabott táplálkozásnak természetesen van létjogosultsága, csak sokkal több tényezőt érdemes figyelembe venni, mint az ABO-vércsoportot. Az életkor, az aktivitás, az energiaigény, az esetleges betegségek, a laboreredmények, az ételallergiák és -intoleranciák, valamint az egyéni ízlés és életmód mind fontos lehet.
A korszerű táplálkozási ajánlások ezért elsősorban teljes étrendi mintákban gondolkodnak: sok zöldség és gyümölcs, teljes értékű gabonafélék, megfelelő fehérjeforrások, valamint a telítetlen zsírok előtérbe helyezése jellemző rájuk. Az American Heart Association 2026-os útmutatója szintén az étrend egészére helyezi a hangsúlyt, nem egyetlen ételre vagy biológiai tulajdonságra.
A vércsoportunk természetesen fontos biológiai jellemző, és bizonyos betegségek kockázatával is kapcsolatba hozták már. Ebből azonban nem következik, hogy a reggelinket vagy a vacsoránkat is ennek alapján kellene kiválasztanunk. A jelenlegi tudományos eredmények alapján sokkal többet számít az, mit és milyen rendszerességgel eszünk összességében, mint az, hogy A, B, AB vagy 0 szerepel-e a vércsoportkártyánkon.
 |
 |
 |
 |
 |