Veszélyes a fogyókúra influenzaszezonban?

Azt viszont már kevesebben tudják, hogy például a súlytöbblettel rendelkezők, és a cukorbetegek is a fokozottan veszélyeztetettek közé tartoznak, vagy hogy bizonyos sportok, vagy fogyókúrás diéták az immunrendszer gyengítése révén fokozhatják a hajlamot az influenzára. Hogyan kerüljük el az influenzát, és kik vannak fokozott veszélyben? A kérdésekre Dr. Gajdács Ágnes  obezitológus szakorvos,  testsúlygyógyász, a MediFat igazgatója ad választ.

„Az influenzát bárki elkaphatja, életkortól, nemtől függetlenül, ezért érdemes a betegség megelőzésére helyezni a hangsúlyt. Vannak olyan higiénés módszerek –  például gyakori, alapos kézmosás szappannal, vagy kézfertőtlenítő szer gyakori használata; zsúfolt, zárt helyeken töltött idő minimálisra csökkentése;  gyakori szellőztetés; szájmaszk viselése betegség gyanúja esetén; szoros kontaktus pl. kézfogás, puszi kerülése;  köhögés, tüsszentés eldobható papírzsebkendőbe, vagy könyökhajlatba stb. -, amelyek segíthetnek elkerülni a kórokozóval történő találkozást. Az influenza megelőzésének leghatékonyabb eszköze a védőoltás, melyet érdemes már ősszel, vagy legkésőbb január első felében beadatni, mert kb. két hét kell a védettség kialakulásához. Sokan félnek a védőoltástól, ennek ellenére érdemes leküzdeniük ezt az ellenértést azoknak, akik az influenza szempontjából fokozottan veszélyeztetettek, vagy  akik  közvetlen környezetében olyan fokozottan veszélyeztetettek élnek, akik nem olthatók (pl. 6 hónaposnál fiatalabb csecsemők, rosszindulatú daganatos betegségben szenvedők stb.)” – javasolja Dr. Gajdács Ágnes.

Kik veszélyeztetettek fokozottan?

„Az influenza fertőzésre való fokozott hajlam, és a szövődmények szempontjából  legveszélyeztetettebb csoportba tartoznak:

• életkor szerint: gyermekek, 60 év felettiek
• állapotuk miatt:  várandós kismamák
• munkájuk miatt: pl. egészségügyben, szociális intézményekben dolgozók, állattenyésztésben dolgozók
• a babaprojektet az influenza szezonra tervező nők
• tartós szalicilát-kezelésben részesülő gyermekek és serdülők
• krónikus légzőszervi betegségben szenvedők, asztmás betegek
• szív-, érrendszeri betegségben szenvedők
• veleszületett vagy betegség/kezelés miatt  szerzett immunhiányos állapotban szenvedő betegek (pl. HIV-pozitívak; rosszindulatú daganatos betegségben szenvedők; tartósan kórházban, ápolási intézményben fekvő betegek)
• krónikus máj- és vesebetegek
• cukorbetegek
• súlyfelesleggel rendelkezők (főleg az elhízottak, metabolikus szindrómában szenvedők)

Bizonyos esetekben az immunrendszer nem megfelelő, csökkent működése miatt szintén fokozódhat a hajlam az influenza fertőzésre. Ilyen tényezők például

• krónikus stressz
• akut stresszhelyzet (pl. vizsgaidőszak)
• krónikus gyulladás a szervezetben
• a bél-mikrobiom nem megfelelő mennyisége és minőségi összetétele
• a fizikai inaktivitás, és a megerőltető sporttevékenység egyaránt
• nem megfelelő minőségi összetételű táplálkozás miatt hiányállapotok kialakulása
• egyoldalú, sok megszorítást tartalmazó, intenzív fogyókúrás diéta
• léböjtkúra („méregtelenítés”)
• D-vitamin hiány” – sorolja fel a veszélyeztetettek körét a szakember.

Mi  a veszélyesebb az influenza szempontjából: az elhízás, vagy az egyoldalú, túlhajtott fogyókúra?

„Érdekes kettősséget jelent, hogy az elhízottak az influenza szempontjából a legveszélyeztetettebb csoportba tartoznak, miközben a fogyókúrák állandó elemének számító testmozgás bizonyos intenzitás felett szintén hajlamosít az influenzára, és ugyanez figyelhető meg az egyoldalú, az egészséget a fogyás oltárán feláldozó diétákra is. Az influenza védőoltás az elhízottak számára mindenképpen ajánlott, különösen egyéb hajlamosító betegségek (pl. cukorbetegség, nem alkoholos eredetű zsírmáj, metabolikus szindróma) egyidejű fennállásakor. Emellett arra kell törekedni, hogy a súlyfelesleg leadása kedvezően hasson az immunrendszer működésére.

Túlsúlyos, elhízott emberekben hosszan tartó kisfokú gyulladás, és az immunrendszer működési zavara áll fenn, ami hozzájárul az elhízáshoz társuló érelmeszesedési kockázat növekedéséhez, illetve  bizonyos rosszindulatú daganatos betegségek kialakulásához.

Számos tanulmány igazolja azt is, hogy az elhízás kedvezőtlenül befolyásolja a szervezet vírusos és bakteriális fertőző betegségekre adott immunválaszát, ezért nő az influenza veszélyeztetettség is. Az sem kérdéses, hogy a testsúly csökkentése támogatja az immunrendszer működésének helyreállítását. A fogyás tehát influenza szezonban is ajánlott, de nem mindegy, milyen módon. Az alacsony, vagy közepes intenzitású testmozgás két edzés között megfelelő regenerációs időt hatva kedvező hatással van a testsúlyra és az immunrendszerre is.  A rendszeres, magas intenzitású, hosszú időtartamú testmozgás azonban meggondolandó a fogyókúrában, mert hatására kedvezőtlen, a krónikus stresszhelyzethez hasonló immunrendszeri változások lépnek fel, melyek az edzésintenzitással, az edzések időtartamával, és a két edzés közben eltelt pihenőidővel mutatnak összefüggést. Ilyenkor a felső légúti fertőzések, így az influenza gyakorisága nő, amit pl.  a nyálkahártya fertőzésekkel szembeni védelméért felelős Immunglobulin – A (Ig-A) szintjének csökkenése is jelez. Az  Ig-A szintet egyébként nemcsak a testedzés, hanem például a táplálkozás, az akut vagy krónikus stressz is befolyásolja” – árulja el Dr. Gajdács Ágnes obezitológus szakorvos.

„Influenza szezonban nagyon tudatosan kell a fogyókúrás étrendet összeállítani. A léböjtkúrákkal járó intenzív méregtelenítés nem ajánlott ebben az időszakban. Ugyancsak érdemes kerülni azokat az egyoldalú diétákat, melyek a nem megfelelő minőségi összetételük miatt akár hiányállapotok kialakulásához vezethetnek. Többek között a  fehérjehiány, az omega-3 zsírsavak elégtelen bevitele, a vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek (pl.  C-vitamin, D-vitamin, kálcium, cink stb.) hiánya szintén kedvezőtlen hatást gyakorol az immunrendszerre, ezért influenza szezonban törekedni kell a pótlásukra.

Kiemelendő ezek közül a D-vitamin hiánya. Kutatások szerint szerint a D-vitamin felelős egy antibakteriális fehérje, a cathelicidin termeléséért, ami véd amely légzőszervi megbetegedések, így az influenza ellen is. A  D-vitamin ezen kívül hatással van bizonyos gyulladást okozó anyagok, pl. a TNF- alfa szintjére is. Nem szabad azt sem elfelejteni, hogy a súlyfelesleggel rendelkezők esetében magasabb a napfényszegény időszakban a D-vitamin hiány megelőzésére szolgáló adag, napi 3000-4000 NE D3-vitamin szedése ajánlott, laboratóriumi vizsgálattal kimutatott D-vitamin hiány esetén pedig ennél jóval nagyobb mennyiségre is szükség lehet” – ajánlja az obezitológus.

Forrás: PureCom
Fotók: Medifat, Pinterest