A legtöbben imádjuk a kenyeret, a pizzát és a tésztát, így komoly kínszenvedést okoz száműzni őket étrendünkből. Azonban, ha mindenki azt hangoztatja, hogy a fogyás kulcsa a minimális szénhidrátbevitel, akkor muszáj megtennünk, nem igaz?
Akár az Attkins-, akár a Paleo diétát választjuk, mindegyik a szénhidrát megvonásán alapul. Valószínűleg te is azok közé tartozol, akik valójában nem értik, hogy mi áll a hátterében, hogyan működik, mi a jó benne, és talán, a lelked mélyén, még a hatásosságát is megkérdőjelezed.
Mit is jelent valójában a szénhidrátszegény kifejezés?
Attól függően, hogy kinek teszed fel ezt a kérdést, valószínűleg mindig egy kicsit eltérő definíciót fogsz kapni. Vannak, akik napi max. 100 g elfogyasztott szénhidrátot értenek alatta, míg mások a zéró bevitelre törekszenek. Szakértők szerint napi 50 gramm felett egyáltalán nem beszélhetünk alacsony szénhidrátbevitelről. Hogy jobban értesd ezeket a számokat, egy darab kisebb gyümölcs átlagosan 15 gramm szénhidrátot tartalmaz, míg egy darab banán már 30 g-ot. Egy átlagos szénhidrátszegény diéta napi 100 g mennyiségben maximalizálja a szénhidrát bevitelét, amely mellé heti háromszor mérsékelt testmozgást javasol.
Mi számít szénhidrátnak?
Szénhidrát alatt általában a gabonaféléket érjük, pedig a gyümölcsök és a zöldségek is jócskán tartalmaznak szénhidrátot. A közismert krumplin és banánon kívül különösen gazdag szénhidrátban a szőlő, az alma, a körte és a karfiol. Ugyanakkor, bizonyos kevésbé szénhidrátként ismert ételek is jelentősen képesek megnövelni a napi bevitelt, mint a fagyasztott joghurt, a mandula, a szójatej és a hüvelyesek.
Hogy jött divatba a szénhidrátszegény diéta?
Egy 2008-as tanulmány mutatta be először áldásos hatását, mely szerint a magas zsír- és fehérjetartalmú, ugyanakkor szénhidrátban szegény étrend hatásos gyógymód az epilepsziások számára. Az Attkins-diéta 1972-ben fogalmazódott meg, amikor a kutatások kimutatták jótékony hatását a magas vérnyomással rendelkező elhízottakra. Korábban a kórosan elhízottakat 500-600 kalóriás étrenden éheztették, természetesen orvosi felügyelet mellett, majd a kutatások hatására a normális kalória-, magas fehérje- és alacsony szénhidrátbevitel váltotta ezt fel. A diéta máig töretlen sikerét az eredményességének köszönheti, ugyanis tömegek fogytak le világszerte a segítségével.
Mi az eredményességének a kulcsa?
Az alacsony szénhidráttartalmú étrend alapvetően kevesebb étel bevitelével párosul. A szénhidrátok valójában nem bűnösek, csak hajlamosak vagyunk többet enni belőlük, mint amennyit a napi aktivitási szintünk megkíván. A legtöbben nem tudunk kontrollt tartani, ráadásul ezek az ételek általában etetik magukat.
Sokkal egyszerűbb egy ételcsoportot teljesen kiiktatni, mint egy egészséges étrendet elsajátítani és betartani. A szénhidrátszegény diétával elkerülhető a vércukorszint ingadozása, amely alakunk egyik legnagyobb ellensége. Illetve, amikor elhagyjuk a szénhidrátot, szervezetünk sok, feleslegesen tárolt víztől is megszabadul. Ugyanis az inzulinszint hullámzása miatt a szervezet hajlamos nátriumot és vizet raktározni.
Miért van az, hogy mégsem mindenkinél működik?
Mindez csodásan hangzik, de akkor miért nem hatásos mindenkinek a szénhidrát drasztikus csökkentése? A sikertelen diéta leggyakoribb oka, hogy a többi tápanyagot túladagoljuk. Ha kiiktatjuk a szénhidrátot, de mellette napi 2500-3000 kalóriát viszünk be zsírból és fehérjéből, akkor ne csodálkozzunk, ha csak nem mennek le azok a fránya plusz kilók. A másik legnagyobb probléma vele, hogy hosszútávon nehezen tartható. Még a 100 grammos bevitelt is igen nehéz évekig kibírni. Kedvenc ételeink elhagyása pedig komoly lelki terhet okozhat.
Ráadásul génenként és vércsoportonként is különböző, hogy milyen ételekre van szüksége a szervezetünknek. Vannak, akik bizony képtelenek kiiktatni a szénhidrátokat, és hosszú távon nem is tesz jót nekik. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a szénhidrátok rostban gazdagok, ezáltal gondoskodnak a jó emésztésről, illetve ezek szolgáltatják a fő üzemanyagot szervezetünk számára.
Mi van azokkal, akik rendszeresen és keményen edzenek?
Míg az alacsony intenzitású testmozgáshoz, mint a jóga vagy a pilates, kevesebb energia és szénhidrát is megfelelő, addig a magas intenzitású edzések, mint a futás vagy a köredzés, több energiát igényelnek, és elegendő szénhidrátbevitel nélkül bizony nehéz a maximumot kihozni belőlük. A szénhidrátok az intenzív edzések üzemanyagai, mivel ilyenkor az izmokban levő glükózt használjuk fel. Amint elfogynak glükóz tartalékaink, az izmok elkezdenek leépülni, ami rossz hatással lesz testünkre és anyagcserénkre is.
Vajon neked működni fog?
Ha a fogyás a cél, rövidtávon fantasztikus eredményeket érhetsz el vele. Viszont fontos megjegyezni, hogy hosszútávon nehezen tarthatóak, és amint visszatérsz a korábbi étkezési szokásaidhoz, úgy jönnek majd vissza a kilók is. Nagy eséllyel számíthatsz a jojó effektusra.
Amennyiben valamilyen egészségügyi problémád van, mint a cukorbetegség vagy a magas vérnyomás, a szénhidrátszegény diéta remek választás lehet. Ha gyomor- és bélrendszeri gondjaid vannak, akkor bizonyos esetekben a rost kiiktatása is jó eredményt hozhat.
Viszont, ha a célod csupán annyi, hogy fittebb és egészségesebb legyél, akkor egy kiegyensúlyozott étrend magas intenzitású testmozgással párosítva sokkal jobb eredményt hozhat.
Fotó: 123RF
 |
 |
 |
 |
 |