Attól, hogy valami ízletes, nem biztos, hogy egészséges is! Bemutatjuk nektek azokat a káros összetevőket, amikkel biztosan nem szeretnéd mérgezni a tested!
Mályvacukor
Talán már te is gondolkodtál azon, hogy miért kerülik a vegánok és a vegetáriánusok a pillecukorként is ismert édességet, ha lényegében semmi köze nincsen a tejtermékekhez, de még a húsokhoz sem? A válasz egyszerű: a mályvacukorban lévő zselatint állati csontokban található fehérjékből állítják elő. Ez a zselatin egyébként ugyanaz az anyag, amit a sütikészítéshez is szoktál használni.
Reszelt sajt
A legtöbb emberben fel sem merül, hogy az előrecsomagolt reszelt sajt különbözik a kerek tömbökben kapható sajtoktól – pedig egy plusz összetevő tényleg megtalálható bennük, mégpedig a cellulózrost. A cellulózt leginkább a faipar és a papíripar használja fel, és azért adják hozzá a reszelt sajtokhoz, hogy a darabkák ne tapadjanak egymáshoz. Ezek után jobban jársz, ha te is inkább veszed a fáradtságot, és saját magad reszeled le a sajtot!
Zselés cukorkák (jelly beans)
Belegondoltál már, hogy a Húsvétkor nagyon népszerű apró színes cukorkák mitől olyan fényesek? Eláruljuk: a poloskák közösülése után megmaradt zselés, lakkos anyagtól, amelyek kitűnően használhatóak élelmiszerfényezésre. Ezt az anyagot egyébként a körömlakktól, a hajzselétől és a padlófényező termékektől kezdve mindenbe belerakják, ami „fénylik”, ezért jobb, ha inkább te is lemondasz róla.
Minden, amiben piros ételszínezék van
Ha valami olyat készülsz megenni, ami természetellenesen pirosnak tűnik, inkább ne tedd! A vörös színért felelős anyagot, a kosenilt a bíbortetűkből vonják ki: színeznek vele fonalakat, textíliákat, joghurtokat, tejtermékeket, cukorkákat és még sorolhatnánk. Bár ez a színezési módszer már évszázadok óta teljesen biztonságos, mi inkább megkímélnénk az elpusztult bíbortetűktől magunkat!
Rágógumi
Már rengeteg ízben kaphatóak, egy dolog azonban mégis közös bennük: juhfélékből készülnek. Jól olvastad! A juhfélék (kecskék, birkák) szőre alatti bőrmirigy, a lanonin teszi a rágógumikat olyan nyúlánkká és rághatóvá: többek között ezért tudunk buborékokat is fújni belőle. A lanonin egyébként nem veszélyes, sőt! A bőrápolási márkák is gyakran alkalmazzák a bőr zsírosítására, hidratálására. Egyébként az a rágógumi, amiben nincs lanonin, csak még rosszabb, mert szintetikus gumival helyettesítik!
Kávétejszín
Ha nem feketén iszod a kávédat, rosszul teszed, ugyanis néhány nagyon undorító összetevőt tesznek a kávétejszínbe! A hűtést nem igénylő darabokhoz például szójababból, illetve pamutdarabokból kivont olajat raknak hozzá, de a nátrium-alumínium-szilikát is megtalálható benne, amit nem egészen tud megemészteni a szervezet. Hogy miért? A csomósodást gátló anyagot főleg szappanokban, mosóporokban, mosószerekben és keménypapírok előkészítésénél használják.
Citromos ízű szénsavas üdítőitalok
A szénsavas üdítők nem férnek bele az egészséges táplálkozást előnyben részesítő étrendbe, de nemcsak azért, mert tele vannak gázzal és cukorral! A citrusízű szénsavas italok többsége ugyanis olyan szintetikus kémiai anyagot tartalmaz, amit Japánból, Norvégiából és Svájcból már ki is tiltottak: a BVO rövidítésre hallgató brómozott növényi anyagot égésgátlóként is alkalmazzák. Hogy miért rakják bele ezekbe az italokba? A citrusfélék nem oldódnak fel egykönnyen: az üdítők alján vagy felszínén ragadnának le, ha nem használnák ezt az anyagot, de szerencsére már egyre kevesebb üdítőmárka alkalmazza a BVO-t. Ezek után érdemes megnézned, hogy mi van a termék címkéjén!
Fotó: 123RF
 |
 |
 |
 |
 |