Ne csak a kalóriákra figyeljünk, a makrotápanyagok megfelelő összeállításában rejlik a siker kulcsa!
A csodadiéták és a kalóriák bűvöletében hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni a makrotápanyagokat, az csak a gyúrósoknak való jeligével. Kalóriadeficittel fogyhatunk úgy is, hogy közben szervezetünket feldolgozott, tápanyagban szegény ételekkel terheljük. Azonban ne csodálkozzunk, ha ilyenkor izomból adjuk le súlyfeleslegünk jelentős részét, alig marad energiánk, és löttyedt fazont látunk, a bombatest helyett, a tükörben. Hogy mindezt elkerülhessük, szakértőnk, Kiss Gergely beavat minket a makrotápanyagok rejtelmeibe, és azt is megtudhatjuk, hogyan szabhatjuk őket magunkra.
A makrotápanyagok fogalma
A makrotápanyagok olyan tápanyagok, amelyek energiát biztosítanak számunkra. A nevében rejlik a nagy szó, amely arra utal, hogy nagy mennyiségben van szükségünk rájuk. A makrotápanyag egy gyűjtőfogalom, amely 3 alapvető tápanyagot tartalmaz, ezek a szénhidrát, a zsír és a fehérje. Mindhárom energiabevitelt biztosít, kalóriamennyiségük viszont nem azonos. A szénhidrátok és a fehérjék grammonként 4 kalóriát tartalmaznak, a zsír azonban grammonként 9-et. A zsírok lebontásához kell a legtöbb idő, ezeket követik a fehérjék, végül pedig a szénhidrátok.
A makrotápanyagok szerepe
A makrotápanyagok arányainak meghatározásával lehet elérni a kívánt sikert testünkön. Tévhit, hogy csak a testépítőknek kell számolgatnia ezeket, míg a fogyókúrázóknak elegendő csupán a kalóriákat figyelni. Aki kizárólag a kalóriákat monitorozza, hogy kalóriadeficitet érjen el, fogyni fog (valószínűleg izomból is), alkata viszont tónustalan, löttyedt lesz, hívja fel a tipikus hibára a figyelmet szakértőnk, Kiss Geri. Akár zsírcsökkentés, akár izomnövekedés, vagy éppen szinten tartás a célunk, mindhez a makrok megfelelő bevitele segít hozzá.
„Általánosságban elmondható, hogy nem tulajdonítunk a makroknak nagy fontosságot. Ha belegondolunk, egy átlag szakácskönyvben sem az arányoknak megfelelően vannak összeállítva a receptek, hanem az ízlelőbimbóinknak. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy az arányok figyelembevételével rossz lenne az ételek íze. Egy testünk van, és abból úgy lehet a legtöbbet kihozni, ha a makrókra odafigyelünk”- hangsúlyozza a makrozás fontosságát Kiss Geri.
A makrok időbeli felosztására általános, könnyen megjegyezhető szabályként azt javasolja szakértőnk, hogy a fehérjebevitelt a nap folyamán növeljük, míg a zsír- és a szénhidrátfogyasztást csökkentsük (azaz ezeket inkább napközben és ne késő este fogyasszuk).
Most pedig nézzük, hogy mire jó a három alapvető tápanyag, és milyen minőségi ételekből érdemes bevinni őket a szervezetünkbe.
A zsírok és legjobb forrásaik
A zsíroknak fontos szerepük van az idegpályák és a hormonok működésében. Azoknak a nőknek, akik túlságosan visszaszorítják a zsír fogyasztását, akár a menstruációjuk is elmaradhat, figyelmeztet Geri. A jó zsírok bevitelével csökkenthetjük a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Emellett a zsíroknak a vitaminok felszívódásában, illetve az ételek utáni sóvárgás elkerülésében is kiemelt szerepük van. Két alapfajtáját különböztetjük meg: a telített zsírokat, amelyek fogyasztását korlátozni kell, és a telítetlen zsírokat, amelyeket leginkább a növényi olajokban találhatunk meg, és napi javasolt zsírbevitelünk fő részét lehetőleg ezekből kellene fedeznünk. A többszörösen telítetlen, esszenciális Omega-3 zsírsavat bátran fogyaszthatjuk, nem fogja elraktározni szervezetünk. A hidegen sajtolt, telítetlen zsírsavakban és vitaminokban gazdag olajok közül érdemes beiktatni étrendünkbe a magolajakat, mint a makadámdió- és a lenmagolaj, illetve az olívaolajat. Szakértőnk azt ajánlja, hogy főzéshez-sütéshez viszont inkább a kókuszolajat részesítsük előnyben, egészségünk érdekében. Ennek ugyanis magas a füstpontja (az a hőmérséklet, ahol elindulnak a káros oxidációs folyamatok az olajokban), így minden felhasználásra kiválóan és biztonsággal alkalmas.
A fehérjék és legjobb forrásaik
A fehérjék létfontosságúak a megfelelő csontozat és izomzat kialakításához, illetve megtartásához. Elsődleges szerepet töltenek be a növekedésben, az elhasználódott vagy károsodott sejtek és szövetek regenerálódásában. Az aminosavak a fehérjék építőkövei, a fehérjék összesen 22 aminosavból épülnek fel. Ebből 9 darab az, amely az emberi szervezet számára esszenciális (fenil-alanin, hisztidin, izoleucin, leucin, lizin, metionin, treonin, triptofán és valin), azaz a szervezetünk nem képes előállítani őket, ezért táplálékokkal kell bevinnünk. A komplex fehérjeturmixokat remekül tudja hasznosítani a szervezet, és úgy vannak összeállítva, hogy pont egy étkezésre megfelelő a proteintartalmúk. Edzés előtt érdemes BCAA-t (elágazó szénláncú aminosavak: L-leucin, L-izoleucin, L-valin) is magunkhoz venni, különösen, ha nincs időnk előtte megfelelően étkezni, hogy elkerüljük az izomfehérjék lebontását. „Az éhgyomorra történő edzésnek máig sokan hódolnak, pedig semmi értelme nincs, csak leépíti az izmainkat”- figyelmeztet szakértőnk.
A halak, a húsok (vörös hús is), a tojás, a túró és a cottage cheese mind-mind remek fehérjeforrás. Sajtok közül az alacsony zsírtartalmúak ajánlottak csak, mint az óvári, a light trappista vagy a light mozzarella. „Amikor étrendet írok vendégeimnek, mindig figyelek arra, hogy változatos legyen a fehérjebevitel, egyik héten halból, a másikon pulykából, míg a harmadikon a klasszikus csirkéből fedezzük”- ennek során mindenki kitapasztalhatja azt is, hogy milyen állati táplálékból tudja a legjobban hasznosítani a fehérjét a szervezete, avat be minket Geri. Egy átlagos felnőtt szervezet számára testsúlykilogrammonként 0,8-1,2 g fehérje fogyasztása javasolt naponta. Ennél többet nem célszerű bevinni, mert megterheli a veséket, azaz vesekárosító hatása lehet, hívja fel a mértéktelen fehérje fogyasztására a figyelmet Kiss Geri. „Egy étkezés alkalmával maximum 30 g fehérjét tud lebontani a szervezetünk, így nincs értelme ész nélkül tolni a proteint”- int minket ebben is mértékre szakértőnk.
A szénhidrátok és legjobb forrásaik
A szénhidrátokat sem érdemes mellőzni az étrendünkből, még kemény fogyókúra időszakában sem javasolt kiiktatni őket, figyelmeztet szakértőnk. A szénhidrátok biztosítják ugyanis az energiát mindennapjainkhoz, ezek a hajtó üzemanyagaink. „Azonban kizárólag alacsony glikémiás szénhidrátokat fogyasszuk, amelyek hosszan tartó energiát szolgáltatnak, és stabilizálják a vércukorszintünket” – javasolja Kiss Geri. Ilyenek a quinoa, a zab, a hajdina, a bulgur és az édesburgonya. A rizs magas GI-vel rendelkezik, így ezt csak akkor ajánlja szakértőnk, ha az izomépítés, az erősítés a cél.
A makrok testreszabása
Ahhoz, hogy a makrotápanyagokat megfelelő eloszlásban vigyük be, tisztában kell lennünk testalkatunkkal és egyéni testi adottságainkkal. Szakértőnk szerint ez bár elsőre bonyolultnak tűnik, valójában nem egy ördöngösség, csak egy kis időt kell önmagunkra szánni.
Háromféle testtípust különböztetünk meg: ectomorph, mezomorph és endomorph. „Mindhárom testalkatnak más makroeloszlásra van szüksége a siker eléréséhez. Ha meghatározzuk, hogy melyik típusba tartozunk, és ezeket az arányokat figyelembe vesszük, akkor az ételek mennyiségével lehet elérni a kívánt célt”- mondja az egyéni szükségletek makroigényéről Geri. – „Természetesen a napszak sem mindegy, az picit még módosít rajta, de ha már ezekkel tisztában vagyunk, sokkal közelebb kerültünk egyéni céljainkhoz. Ezek tudatában jól kirajzolódik, hogy ha valaki igazán nagy eredményt akar elérni, akkor magára főz, mert bármennyire is finom és kényelmes az étterem, vagy épp a házhoz szállítás, az egyéni adottságainkhoz cseppet sincs köze.”
Az ectomorph jellemzői a vékony, szálkás testalkat és a keskeny csontozat. Tipikus ismertetőjele, hogy végtagjai hosszúak és vékonyak. Ha ez az alkattípusunk, biztos sokan irigykednek ránk, hiszen gyors az anyagcserénk, nehezen hízunk, viszont könnyen fogyunk. Fő táplálékunk a szénhidrát, a bevitt napi kalóriáknak ezért, céltól függően, 40-60%-át is ki kell, hogy tegye. Általánosságban elmondható, hogy bár szikárak vagyunk, nehezen is izmosodunk, így a fehérjebevitelnek is kiemelt figyelmet kell szentelni, ez nagyjából 25-35%. Az össze zsírbevitel pedig a fennmaradó 15-25% legyen.
A mezomorph típus sportos, atletikus, ezért klasszikus Herkules alkatnak is nevezik. Izmos, erősebb csontozatú. Ha ebbe a típusba tartozunk, viszonylag szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hiszen könnyen változtathatunk alakunkon. A mezomorph ugyanis ugyanolyan könnyen hízik, mint fogy. A legnagyobb problémát ezért pont az jelentheti számunkra, hogy mindezt tudjuk is, ezért hajlamosak vagyunk elengedni magukat. Ha ebbe a típusba tartozunk, kicsit kevesebb szénhidrát és több zsír fogyasztása javasolt, mint az ectomorph-oknak. Ez céltól függően 30-50% szénhidrátot, 25-35% zsírt, és ugyanúgy 25-35% fehérjét takar.
Az utolsó csoport az endomorph. Ha ide tartozunk, már korántsem lehetünk ilyen boldogak, hiszen könnyen hízunk, ugyanakkor nehezen fogyunk. Körte testalkat és puha kötőszövet jellemez minket. Anyagcserénk lassú, így gyakran azt érezhetjük, már attól is hízunk, ha ránézünk egy-egy ételre. Ha szeretnénk ezen változtatni, a szénhidrátbevitelt kell minimálisra, 10-30%-ra csökkenteni, ezt is főként edzés után érdemes bevinni. A szénhidrátokon megspórolt kalóriákat főleg a fehérjére csoportosítsuk át, amiből napi 40-50% legyen az irány, míg zsírból 30-40%.
Úgy érzed, egyik típusba se tartozol? „ Szinte senki sem egy típus, mindenki keveréke ezeknek” – siet a segítségünkre Kiss Geri. – „Fontos, hogy a két véglet, azaz az ectomorph és az endomorph sosem keveredik, mivel teljesen más testfelépítésűek. Mindketten csak mezomorph testtípussal vegyülhetnek.”
Szerző: Váczy Anikó
Fotó: Szilveszter Zoltán, 123RF
 |
 |
 |
 |
 |