szív

A keringési rendszerünk egészsége határozza meg, milyen hatékonyan tud oxigén és tápanyag jutni a sejtjeinkhez.

A média és az internet tele van a koleszterincsökkentőként alkalmazott sztatinok rossz hírét keltő állításokkal, ennek hatására sokan elhagyják gyógyszereiket, ami óriási hiba. Ennek veszélyére hívja fel a figyelmet a Magyar Kardiológusok Társasága, miután ez jelentősen növeli az infarktus,a stroke és végső soron a halálozás kockázatát. Ezt nemrégiben egy dán tanulmány is igazolta.

Friss kutatások szerint a korán érkező menstruáció, a korai menopauza és a vetélés is a szívbetegségek rizikófaktorainak számíthatók.

Amikor valódi téli hideg van és esik a hó, a szívbetegeknek nagyobb elővigyázatosságra van szükségük, mint más évszakokban.

A szívritmusunkat számos természetes jelenség is befolyásolhatja, de bizonyos állapotok már kórosnak tekinthetők.

A munka kapcsán fellépő stresszen túl az is régóta bizonyított tény, hogy a magánéleti státusz, a magány és a párkapcsolati nehézségek is növelik a szív-érrendszeri betegségek rizikóját.

A szívproblémára nem csak az olyan akut jelek hívhatják fel a figyelmet, mint az erős mellkasi fájdalom, a bal karba sugárzó fájdalom, vagy az erős szívdobogás-érzés.

40-50 felett sokan tapasztalhatják, hogy már nem megy úgy az edzés, mint korábban és a teljesítőképességük már a munkájukban sem a régi.

A menedzser életmódot folytató nők és férfiak életében jelenlévő stressz számos probléma forrása lehet. A bajt nem csak a feltűnő mellkasi fájdalom és az erős szívdobogás jelezheti, de apróbb tünetek is.

A sportolók szívének egészségére, illetve a rendszeres ellenőrzésre leginkább sajnos csak az úgynevezett hirtelen szívhalál esetén szokás gondolni.

Egyre többen tisztában vannak vele, hogy a menopauzával megszűnik a nők korábbi relatív védettsége a szív-érrendszeri betegségekkel szemben.

Akár neked van diabéteszed, akár egy barát vagy családtag a cukorbeteg, ez a cikk rávilágít a diabétesz egy kevésbé ismert szövődményére, amely súlyos hatással lehet a cukorbeteg egészségére.

A mellkasi fájdalom ijesztő tünet, aminek számos forrása lehet, és amelynek mindenképpen utána kell járni.

Az utóbbi 40 évben jelentősen megnőtt a szív-érrendszeri betegségek száma a modern, iparra épülő társadalmakban, amelynek oka többek közt a munkahelyi pszichoszociális faktorokban keresendő.

A mellkasi fájdalom és szorítás érzése igen ijesztő lehet annak, aki megtapasztalja, különösen, ha fiatalabb vagy középkorú, ám stresszes életet élő személyről van szó.

A pulzus, mint fogalom mindenki számára ismert, az eltérései pedig egyre gyakrabban kerülnek a kardiológusok fókuszába.

Bár leginkább a magas vérnyomásról lehet tudni, hogy kockázatos és kezelendő állapot, az alacsony vérnyomás is okozhat gondokat.

Amikor a szív „munkabírása” hosszabb ideig csökken, akár életveszélyes szituáció is keletkezhet. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta a szívritmuszavarok enyhébb és súlyos, azonnali ellátást igénylő formáira hívta fel a figyelmet.

Idősebbek gyakran természetesnek tekintik, ha be-bedobban, kihagy a szívverésük, vagy mellkasi fájdalmat tapasztalnak.

Az infarktusnak számos rizikófaktora van, amelyeket ismerve és kezelve jelentősen csökkenthető a bekövetkezés esélye. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa a legfontosabb megelőző vizsgálatokról beszélt.

A legtöbb ember túléli az első szívinfarktust, azonban dr. Matusovits Andrea, a Budai Kardioközpont sportorvosa, aneszteziológus, intenzív terapeuta az ezt követő életszakasz legfontosabb alapköveire hívta fel a figyelmet.

Tízből 7-8 embert érinthetnek az erek – a visszerek és a verőerek – betegségei. Mégis sokan nem is gondolnak arra, hogy panaszaikat érbetegség okozza. Márpedig ezek korai felismerése nagyon fontos a súlyos, akár életveszélyes szövődmények megelőzése érdekében. A baj sok esetben már korán, háziorvosi vizsgálattal is kiszűrhető lenne.

A stroke vagy agyvérzés Magyarországon a harmadik leggyakoribb halálok, és az egyik leggyakoribb rokkantságot okozó betegség.

A vérnyomás és a pulzus fogalmai gyakran összekapcsolódnak az emberek fejében, ráadásul mindkettőt szokta is ellenőrizni az orvos. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakembere elmagyarázza a különbséget és eloszlatja a tévhiteket.