Főoldal > EGÉSZSÉG > Antioxidánsok: csodaszerek, vagy mégsem?

Antioxidánsok: csodaszerek, vagy mégsem?

antioxidánsbéta-karotincsokokádéegészségmennyiségmértéktartásszabadgyök
0

Írta:

A szabadgyökök károsító hatásáról nap mint nap hallunk, legyen szó napozásról, dohányzásról, sportolásról, vagy pusztán csak a mindennapi életről.

Szervezetünkben folyamatosan képződnek a testet károsítani tudó szabad gyökök. Az  antioxidáns tulajdonságokkal bíró vegyületek képesek lehetnek ezek ártalmait kivédeni,  ha megfelelő mennyiségben vannak jelen testünkben.

Szabadgyökök és antioxidánsok

Testünket sejtek, a sejteket pedig fehérjék, zsírok és más anyagok építik fel, melyek  még kisebb részekből, molekulákból állnak. A molekulákat elektronburok veszi körül. Ha a molekula elveszít külső burkáról egy  elektront, akkor nagyon reakcióképes, agresszív szabadgyökök jönnek létre, melyek  mindent elkövetnek hogy elektront szerezzenek maguknak.

A külvilág hatásai nyomán állandóan keletkeznek, és  anyagcserénk folyamataiból nagy menyiségben kerülnek ki ezek az igen reakcióképes anyagok,  az úgynevezett szabadgyökök. Ha ezek hatását testünk nem tudja megfelelően kivédeni, akkor egészségünk is károsodhat. A DNS károsodása a sejt információhordozójának sérülését jelenti, amely folyamat a  rosszindulatú daganatos betegségek kialakulásában is szerepet játszik. Az antioxidáns  vegyületek – melyek egy része a vitaminok közé tartozik – ezen  káros folyamatokat tudják kivédeni. Ilyen vegyületeket a gyümölcsökben, zöldségekben  találhatunk nagy mennyiségben.

Érdemes bármilyen antioxidáns szednünk?

Az antioxidánsok – bár gyakran olvashatunk hasonló megfogalmazásokat – nem csodaszerek,  és nem nevezhetőek a fiatalság forrásainak. Kevesen tudják, hogy ezen anyagok –  megnövekedett felvételük esetén, vagy vegyületeik táplálkozásunkban természetesnek  mondható arányainak módosításakor – fokozhatják is a rákos megbetegedések előfordulását.

Az E-vitaminnál például úgy találták, hogy bizonyos formái és ezekből képzett vegyületek segíthetnek egyes rákos  megbetegedések kialakulásának kockázatát csökkenteni, hatástalanságra is számíthatunk,  viszont kicsi, de nem elhanyagolható esélye van annak is, hogy az E-vitamin  kiegészítéssel a várttal ellentétes – tehát fokozott rákos megbetegedés kockázatot –  hatást idézünk elő.

Hasonló kedvezőtlen jelenséget írtak le a C-vitaminnál is: bár az edzés során képződő szabadgyökök ellen védhet, valójában azt akadályozzuk meg a megadózisokkal, hogy a szervezet maga alkalmazkodhasson az edzés során létrejövő szabadgyökdömpinghez, ezzel pedig kivédheti az edzés kedvező hatásait! Hallottunk valaha arról, hogy az edzéstől rákosak lennénk? Soha, sőt ennek az ellenkezője igaz – ami már magában cáfolja azt a felfogást, hogy a szabadgyökök mindig károsak lennének.

Természetesen az egyes antioxidánsok is eltérően  viselkednek, így van amelyik az izmok energiatermelését fokozni tudja, van amelyik az edzés előnyeinek jelentkezését gátolja. A nagy dózisú C- és E-vitamin és más antioxidáns kiegészítés előnyei azonban erősen megkérdőjelezhetőek.

Amire érdemes odafigyelnünk, az a mértéktartás: napi 1-2 dl (nem több, és friss szőlővel is kiváltható!) jó minőségű vörösbor fogyasztása felnőtteknek még jótékony hatású lehet, mivel segíthet a szív- és érrendszeri  megbetegedésekben szerepet játszó gyulladásos folyamatok gátlásában, segíthet kivédeni az oxidatív stresszt – nagyobb mennyiségnél már a mérgezés káros hatásai dominálnak.

A  tudomány ma antioxidáns oldalról rehabilitálja az étcsokit is: ma már tudjuk, hogy mérsékelt mennyiségben 85-90%-os kakaótartalmú csokit is ehetünk, ettől még önmagában nem nő az elhízás kockázata, gazdag polifenoltartalma (procianidin) pedig kifejezetten érvédő, érelmeszesedés gátló hatású lehet. A  csokoládé, a jó minőségű étcsokoládé kis mennyiségben javíthatja a bőr véráramlását is,  így több jó okot is találhatunk magunknak, miért is ne mondjunk le teljesen az élvezetekről!

, Image: 263574898, License: Royalty-free, Restrictions: , Model Release: no, Credit line: Profimedia, Alamy

A tea, zöld tea fogyasztása szintén kedvezően hathat az egészségre: segíthet a testsúly mérséklésében, talán még bizonyos rákos megbetegedések kialakulását  is segíthet megelőzni. Érdemes azonban ügyelni a mértékletességre: nagy mennyiségben  fogyasztva, esetleg kapszula formájában túl sokat alkalmazva akár az egészséget, a májat  is károsíthatja, a benne található élénkítő hatású vegyületek pedig megzavarhatják az alvást. A fenti logika alapján az antioxidáns mérésekhez és szintjük emeléséhez kapcsolódó állítások a hosszú, egészséges életről is a mesék körébe tartoznak: ma még nem tudjuk pontosan mennyi antioxidáns, milyen antioxidánsok és milyen arányban fogyasztva garantálhatják a hosszú életet, egészséget és azt is csak sejtjük mikor betegíthetnek meg minket vagy rövidíthetik életünket!

Biztonságos barnulás antioxidánsokkal?

A béta-karotin egy színes vegyület, amely gyümölcsökben és zöldségekben található meg, valamint élelmiszerek adalékanyagaként is alkalmazzák.  Étrend-kiegészítőknek is gyakori alkotórésze mint az A-vitamin egyik elővitaminja.  Előnye, hogy a szervezet igényei szerint állíthat belőle elő vitamint, antioxidáns  hatása pedig a szabadgyökök ártalmai ellen nyújthatnak védelmet.

Ha túl sok béta-karotint vesz fel szervezetünk étrenddel vagy étrend-kiegészítőkkel, akkor  bőrünk, különösen a tenyér és a talp besárgulhat, amit általában ártalmatlannak tekinthetünk és könnyen a barnulással is összekeverhetünk. Még ma is kapható a lelkiismeretlen vagy tudatlan gyártók által előállított ezerféle béta-karotinra építő barnító tabletta, kapszula, ám amit ezekkel elérhetünk nem azonos a barnulással és nem is segíti azt elő.

A béta-karotin mint antioxidáns nem játékszer: a sok antioxidáns magában is elősegítheti azokat a folyamatokat amelyek megelőzésére szedik őket, így megfelelő körülmémyek között akár rákkeltőek is lehetnek!

A dohányosokat és a más okból (például ipari szennyezés miatt) idegen anyagokkal igénybe vett tüdejű embereket veszélyezteti, hogy ők a kutatások szerint béta-karotin kiegészítés mellett nagyobb valószínűséggel betegedhetnek meg  tüdőrákban, mint azok, akik kiegészítést nem alkalmaznak. Igaz lehet ez a C-vitamin, E-vitamin, béta-karotin, szelén és cink  kombinációjára is, amely a nőknél – bizonyos adatok szerint – fokozhatja a bőr rákos  megbetegedéseinek kockázatát, tehát pont azt, amit esetleg ki akarunk védeni a  kiegészítéssel.

A béta-karotint férfi és női nemi hormonok működésének zavarával is összefüggésbe hozták pár esetben. Ma még nehéz határozott kijelentéseket tenni, különösen, hogy az antioxidánsok szervezetre gyakorolt hatása igen eltérő lehet. Szakemberek a különböző karotinoid anyagok természetben előforduló kombinációinak  együttes bevitelét előnyösebbnek tekintik, mint az egyes vegyületek kiegészítőként  történő fogyasztását külön-külön. A béta-karotin és ebből képzett A-vitamin segíthet egyes rákos megbetegedések  kialakulásának kockázatát csökkenteni, védheti is a bőrünket, ám hatástalanságra is  számíthatunk ezen a téren.

A barnulásban játszott szerepe erősen megkérdőjelezhető, és  túlzott mennyiségben fogyasztva kicsi, de nem elhanyagolható esélye van annak, hogy rákos megbetegedések fokozott kockázatát idézünk elő. Jó ötlet viszont nyáron, különösen napfürdőzés előtt és alatt gyümölcslével, némi citromos és házilag főzött zöld teával ízesíteni a vizet, vagy vízzel higított paradicsomlével is felfrissíthetjük magunkat. Ezek C-vitamin és más antioxidáns tartalmuknak köszönhetően kutatások szerint némileg védenek a napfény bőrkárosító hatásai ellen.

Az antioxidánsok tehát nem csodaszerek, nem igaz rájuk a minél több, annál jobb elve!  Szervezetünk is termel védő vegyületeket, ezek a kívülről bevitt antioxidánsokkal együtt alkotnak egy hihetetlenül bonyolult rendszert, amelybe csak óvatosan szabad beleavatkozni. Az antioxidánsok fogyasztását sem kell és javasolt túlzásba vinni, még akkor sem ha napozunk, sportolunk. Szakemberrel konzultálva alkalmazhatunk étrendkiegészítő készítményeket is, ám felelőtlenül használva ezzel az egészségünket is kockáztathatjuk!


További cikkeink a témában

hyperhidrosisizzadás

Mikor kóros az izzadás?

Írta:
0

A verejtékezés fontos élettani mechanizmus, hiszen a párolgás hőt von el, vagyis a test az izzadással hűti magát. A túlzott verejtékezés, a hyperhidrosis azonban igen kellemetlen lehet, azonban dr. Borbola Kinga, a Dermatica bőrgyógyász-kozmetológusa, klinikai onkológus szerint van rá megoldás.

Kövess Facebook-on!
X