A szerencsés kivételektől eltekintve, a legtöbb ember rendszeresen edz és figyel az étkezésre, hogy megtartsa, vagy épp elérje a számára kívánt alakot. Aki próbált már életében csak egyszer fogyókúrázni, az tudja, hogy nincs annál nehezebb, mint az utolsó, pár fölös kilótól megszabadulni.
Pedig úgy tűnik, hogy nem is kellene mindenáron megszabadulnunk az utolsó hurkáktól – legalábbis ezt bizonyítják egy hosszú távú japán felmérés eredményei is, melyet Cuji Icsiro, a Tohoku Egyetem professzora vezetett.
A vizsgálat során több mint tíz éven át követték nyomon ötvenezer 40 és 79 év közötti ember életét. A szakemberek a kutatás során azt tapasztalták, hogy a 40 éves koruk körül kissé túlsúlyos emberek akár hat-hét évvel tovább élnek, mint a nagyon soványak, akik még a kövérekhez képest is öt évvel rövidebb élettartamra számíthatnak. Az igen sovány emberek rövidebb élettartamának okát egyebek mellett abban látják a kutatók, hogy egyes betegségekre, például a tüdőgyulladásra nagyobb a hajlamuk és ereik is sérülékenyebbek, mint normál testsúlyú társaiknak. A szakember természetesen nem az elhízást pártolja, inkább azt javasolja, hogy a normál testsúlyúak ne hízzanak, és a túl soványak pedig szedjenek fel pár kilót.
Jótékony molettség
Azt már eddig is több, egymástól független tanulmány igazolta, hogy azok, akik néhány kilóval többet nyomnak a kelleténél, amellett, hogy tovább is élnek, egyes betegségekben, így a Parkinson- vagy az Alzheimer-kórban kevésbé érintettek, mint arányos testalkatú társaik. Thorsten Siegmund, a müncheni Bogenhausen Klinika vezető – főorvosa szerint, ugyan még nincs erre vonatkozóan részletes tudományos magyarázat, a rendelkezésre álló adatok viszont ezt a feltételezést támasztják alá. A szakértő szerint legfőképp nem is az öröklött adottságok számítanak, hanem a zsírnak a testen való eloszlása kulcsfontosságú. A hasi zsír például veszélyes, mert jelenlétében jelentősen nő az érelmeszesedés kialakulásának lehetősége és vele együtt a szívinfarktus vagy stroke rizikója is. Ezzel szemben a csípőn, a fenéktájon vagy combon jelentkező pár kilónyi plusz nem jelent értékelhető kockázatot.
A bűvös határ
A japán tanulmány negyvenéves koruk körül négy súlycsoportba osztotta az embereket a BMI-index alapján, amit úgy kapunk meg, ha a kilogrammokban számított testtömeget elosztjuk a méterben számított testmagasság négyzetével. Normál testsúlynak a 18,5 és 25 közötti BMI-értéket tekintették, míg a 25 és 30 közötti számított enyhe túlsúlynak és a 30 fölötti kövérnek. Thorsten Siegmund is a 30 BMI értékben látja a kritikus határt. A főorvos szerint, azok, akik ez alatti BMI – vel rendelkeznek, néhány alapvető szabály betartásával könnyedén megőrizhetik egészségüket. Például a táplálkozás terén azt javasolja az érintetteknek, hogy egyenek, ami csak jól esik, ám a mértékre oda kell figyelni. Nem szabad elfelejteni ugyanis, hogy egyrészt a túl sok bevitt zsír vagy szénhidrát nem egészséges, másrészt, hogy a molettek már nem hízhatnak tovább.
Dundin is edzetten
Az egészséges táplálkozás mellett, hasonlóan fontos a rendszeres testmozgás is, a napi 30 vagy a kétnaponta 45-60 percnyi testmozgás. Bármilyen, számunkra megfelelő mozgásforma javallott a kellő terhelés eléréséhez, ami a nyugalmi állapotban 70 körüli pulzust, 100 környékéig felviszi, de a túlterhelést mindenképpen kerülni kell. Tehát mindegy, hogy futunk, sétálunk, a kertben tevékenykedünk, táncolunk, úszni járunk vagy állandóan takarítunk, a lényeg az, hogy a mozgásforma, amit választottunk, szórakozás legyen számunkra és ne kényszer – hívja fel a figyelmet Siegmund. A szakemberek többsége pedig abban is egyet ért, hogy a rendszeresen testmozgást végző molettek biztosan egészségesebb életet élnek, mint a testmozgást mellőző súlyfelesleg nélkül élők.
Fotó: Pinterest
 |
 |
 |
 |
 |