Szorító, szúró vagy bizonytalan fájdalom a mellkasban? Számos betegségre utalhat az ilyen jellegű tünet, amelynek kivizsgálási lehetőségeiről Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa beszélt.
Hogyan fáj?
Sokan akkor tapasztalják a szorító mellkasi fájdalmat, ha terhelik magukat, majd mivel pihenésre elmúlik a kényelmetlenség, legyintenek rá. Holott ez a tünet akár szívkoszorúér szűkületre is utalhat, így mindenképpen érdemes kivizsgáltatni. Ha beteg nyugalomban vagy a terhelés megszűnése után is tartós vagy fokozódó fájdalmat érez a szegycsont környékén, amelyet verejtékezés és más vegetatív tünetek (például hányinger, légszomj, gyors, szabálytalan pulzus) kísérnek, akkor mentőt kell hívni! A vizsgálatok során kiderülhet, valóban szívbetegségről van-e szó, vagy akár egy tüdő- vagy mellhártyagyulladás, esetleg pánikbetegség okozta-e a tüneteket. Amennyiben az előbbiről van szó, a gyors beavatkozással és kezeléssel megelőzhetők lehetnek a szövődmények.
Sokkal gyakoribb, hogy a mellkasi fájdalom nem ennyire kifejezett, inkább csak bizonytalan érzésként jelentkezik. Ennek hátterében számos ok meghúzódhat, a refuxtól kezdve, az asztmán keresztül a bordaporc gyulladásig. Mivel azonban szív- és érrendszeri betegség is okozhat ilyen tünetet, a panasz ismétlődésekor indokolt a kardiológus szakorvosi kivizsgálás.
Milyen vizsgálatokra lehet szükség?
Elsődlegesen természetesen egy kardiológiai vizit ajánlott, bármilyen mellkasi panasz esetén. Ugyanakkor a betegnek ajánlatos tájékoztatnia az első találkozáskor az orvost, hogy milyen gyógyszert szed. Ez nagyon fontos, ugyanis a nyugalmi, de különösen a terheléses EKG-t módosíthatja, bétablokkoló szedése esetén például ezt a vizsgálatot nem is lehet elvégezni – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa. – Már az elmondott panaszok és a kórtörténet alapján is el lehet indulni valamilyen irányban, de minden valószínűség szerint szükség lehet további vizsgálatokra is.
– Nagylabor vizsgálat
A teljes vérkép- és vizelet-elemzés számos olyan – addig esetleg rejtve maradó – problémára fényt deríthet, amely a tünetek hátterében állhat. A laboreredmények megfelelő értelmezése egy irányvonalat rajzol ki az orvosnak a páciens állapotáról, így elkerülhetőek a felesleges vizsgálatok, sokkal pontosabban, céltudatosabban lehet kiegészítő vizsgálatokat elvégezni.
– Nyugalmi EKG
Az EKG vizsgálat során a készülék a szív elektromos tevékenységét monitorozza, és erről görbéket „rajzol” a papírra. A kardiológus ennek alapján értékelni tudja a percenkénti szívverések számát, szabályosságát, a szív ingerképzését, ingervezetését, esetleges károsodását. Veleszületett vagy szerzett vezetési zavarokról, ritmuszavarokról, elektrofiziológiai eltérésekről és akár az alkalmazott gyógyszerek szívműködést befolyásoló hatásairól is képet kaphatunk a vizsgálatból.
– Terheléses EKG
Vannak olyan betegségek is, amelyeknek az EKG-n kimutatható jelei csak terhelésre jelentkeznek. Ezért előfordulhat, hogy fizikai terhelés közben kell, hogy felvegyék az EKG-görbét, ez az úgynevezett terheléses EKG. A vizsgálattal az ellenőrizhető, hogy a koszorúerek mennyire képesek fizikai terhelés mellett megfelelő mennyiségű vért szállítani a szívizomnak, illetve oxigénhiány esetén a szívizom milyen tünetekkel reagál. Ekkor jelentkezhet például a mellkasi fájdalom, vagy akár a nehézlégzés, ritmuszavar.
– Szív ultrahang
Az esetleges billentyűhibákat, illetve a szívritmuszavar mögött meghúzódó egyéb okokat lehet ezzel a gyors, fájdalommentes vizsgálattal kimutatni.
Forrás: Budai Kardioközpont
 |
 |
 |
 |
 |